Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda

Szervezeti és Működési Szabályzata

KÉSZÍTETTE: VARGA GYÖRGYNÉ

                      óvodavezető

                           2015

 

               I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT /SZMSZ/ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA

 

A szervezeti struktúra, illetve a jogszabály változások indokolttá tették a 3/2013.(VIII.28.) határozatszámon elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatunk felülvizsgálatát, és módosítását.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján a Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda, (2146 Mogyoród Dózsa György út 39.) mint köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbiakban SZMSZ-ben- állapítom meg.

A szervezeti és működési szabályzat célja:

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a végrehajtási rendeletben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.

A szervezeti és működési szabályzat törvényi háttere:

· 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) és a módosításáról szóló 2012.évi CXXIV. törvény 

· 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 

· 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről 

· 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 

· 229/2012.(VIII.28.) Korm. Rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  

· 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 

· 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről 

· 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 

· 1995.évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 

· 44/2007.OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelemről 

· 2012.évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) 

· 1997.évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 

· 2007. CLII. törvény Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 

· 2012.évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyílvántartási rendszerről 

· 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 

· 2011.évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 

· 28/2011.(VIII.3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzésről 

· 296/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról

· 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról

 

2. A SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE

 

Az SZMSZ-t az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület véleményezés után fogadja el.

Ezen dokumentum elfogadásakor a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörét gyakorolja. 

Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a Szervezeti és Működési Szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, valamint az óvodával jogviszonyban álló gyermekek szülei megtekinthetik a helyben szokásos módon történő nyilvánosság biztosítása mellett.

A SZMSZ kötelező mellékletei:

· Iratkezelési Szabályzat

· Adatkezelési Szabályzat

 

3. AZ SZMSZ IDŐBELI, TERÜLETI  ÉS SZEMÉLYI HATÁLYA

 

Az SZMSZ időbeli hatálya:

Az A/D/3/201.(X 15.) határozatszámon elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata kötelező mellékleteivel együtt az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. 

Felülvizsgálata: évenként, ill. jogszabályváltozásnak megfelelően.

Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület

A kihirdetés napja: 2015. október 15.

Az SZMSZ területi hatálya:

· az óvoda területére (székhely intézményre) 

· az óvoda által szervezett – a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó- óvodán kívüli programokra 

· az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. 

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:

· az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra

· az óvodába járó gyermekekre, és szüleikre

· az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, ill. azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.

 

II. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI

 

Elnevezése: Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda 

Székhelye: 2146 Mogyoród Dózsa György út 39.

E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

OM azonosító jele: 032816

Jogállása: Önálló Egyházi Jogi Személy

Fenntartó: Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek

Alapító szerv: Váci Egyházmegye Ordinátusa

Alapító Okirat kelte: 1994

Működési köre: Mogyoród és vonzáskörzete

Gyermekcsoportok száma: 3 (három) csoport

Engedélyezett gyermeklétszám: 75 fő

 

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

A szervezeti egységek, és a vezetői szintek meghatározásánál, azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássuk el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények, és igények figyelembevételével történjék.

1. Magyar Katolikus Egyház

2. Szalézi rend – Segítő szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek intézménye

3. Egyházközség

4. Fenntartó – Segítő szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek intézménye

5. Intézményvezető

6. Gazdasági vezető

7. Alkalmazotti kör

8. Nevelőtestület

9. Munkaközösség – önértékelési munkacsoport

10. Óvodapedagógusok

11. Dajkák

12. Technikai dolgozók – takarító

 

Az intézményben 1 fő óvodavezető kerül, az érvényes szabályozás szerint a fenntartó által megbízásra. Az óvodavezető a Mogyoród Dózsa György út 39. szám alatti székhely intézményben tartózkodik. 

Az óvodában – az óvodavezető közvetlen irányítása mellett – 1 fő gazdasági vezető működik. 

Az óvodai nevelés megvalósítói az óvodapedagógusok, 6 fő. 

Az óvodavezető a fenntartó döntése alapján 2015.szeptember 1.-től függetlenítve végzi munkáját. A jogszabályban meghatározottak szerint heti 10 órát csoportban tölt el.

Az intézményben nincs óvodavezető helyettes.

A nevelő-oktatómunkát 1 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként dajkák segítik (3+1 fő) 

Engedélyezett létszám: 13 fő. 

 

1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE

 

Az intézmény vezetőjét a Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek képviselője, mint fenntartó bízza meg határozott időre.(2017. május 31.)

Az intézmény vezetője irányítja és koordinálja az intézményben folyó mindennemű munkát, és személyében felel az intézményben lévő tevékenységekért, történésekért, a megtett és elmulasztott intézkedésekért, vagyis egyszemélyi felelősséggel áll az intézmény élén. Döntéseit a Fenntartóval egyeztetve hozza meg, felelős a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért.

Az óvoda vezetőjének különös kötelessége, hogy a köznevelésről szóló végrehajtási rendelkezéseket, a közoktatási rendszer működésére vonatkozó, illetve működését szabályozó egyéb jogszabályokat megtartsa, megtartassa, gyakorolja a munkáltatói jogokat. 

A munkakör rendeltetése: óvodai nevelés

 

 Felelőssége, feladata:

 

Felelős: 

· az intézmény szakszerű és törvényes működésért; 

· a nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért; 

· az intézmény vallásos lelkületéért, a gyermekek vallásos neveléséért

· a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; 

· szabályzatok elkészítéséért, beterjesztéséért 

· a továbbképzési terv, beiskolázási program elkészítéséért, elfogadtatásáért 

· a nevelőtestület vezetéséért 

· az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért; 

· intézményi önértékelési rendszer működtetéséért

· a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; 

· a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; 

· a gyermekbalesetek megelőzéséért, a megelőző tevékenység irányításáért; 

· a gyermekek és a közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; 

· a Szülői Szervezettel való együttműködésért; 

· hivatalos szervekkel való együttműködésért

· az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; 

· a pénzeszközök jogszabályban meghatározott módon történő felhasználásáért, a bizonylati fegyelem betartásáért. 

· dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály  nem utal más hatáskörbe. 

 

Feladata: 

· a vallásos, nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről való gondoskodás; 

· a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; 

· az intézményben folyó vallásos nevelés megszervezése, annak folyamatos ellenőrzése

· vallásos programok, képzések szervezése a dolgozóknak, szülőknek

· kapcsolattartás a helyi egyházi szervezetekkel

· munkáltatói jogok gyakorlása a mindenkori jogszabályoknak megfelelően 

· Képviseli az intézményt külső szervek előtt; jogkörét-jogszabályi előírásoknak megfelelően – esetenként vagy a feladatok meghatározott körében átruházhatja helyettesére, vagy más alkalmazottjára. 

· ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, a vezető részére előírt feladatokat. 

· elkészíti az intézmény működésére vonatkozó szabályzatokat 

· elkészíti a továbbképzés végrehajtására a középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot, illetve a továbbképzési program végrehajtására az egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet. Gondoskodik annak jogszerű elfogadtatásáról és végrehajtásáról.

· előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti az éves munkára, a nevelési év munkatervére és az óvoda belső munkarendjére vonatkozó javaslatokat, illetve megszervezi és ellenőrzi azok szakszerű végrehajtását.

· a munkaidő elrendelés és nyilvántartás törvényi előírásait betartja és betartatja. 

· az intézmény alkalmazottainak élet- és munkakörülményeit figyelemmel kíséri. 

· vezeti a nevelőtestületet. 

· irányítja és ellenőrzi a nevelő- oktató munkát.

· megszervezi az intézményi önértékelés feltételeit,megalakítja az önértékelési csoportot

· ellátja a jogszabályban meghatározott tanügy-igazgatási feladatokat. 

· a gazdasági vezetővel együtt elkészíti az intézmény éves költségvetését 

· biztosítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján –a fenntartóval, és a gazdasági vezetővel egyeztetve –az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 

· együttműködik a szülői szervezettel.

· a nevelő-oktató munkáról minden nevelési év végén átfogó értékelést készít a fenntartó számára.

· a jogszabályban meghatározott esetekben intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. 

 

 Jogköre:

 

· a magasabb vezető döntési, intézkedési, és utasítási joggal rendelkezik.

· az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében a munkaköri leírás tartalmazza.

· a vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.

· az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat

Kizárólagos jog- és hatásköre:

· felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.

· írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé. 

· képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete.

· munkáltatói jogokat gyakorol

 A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

 

A munkáltatói jogkör kategóriái:

· kinevezési jogkör (kinevezés, megbízás, alkalmazás, felmentés, elbocsátás, áthelyezés, nyugdíjazás)

· bérgazdálkodás a gazdasági vezetővel együttműködve (éves költségvetés, bér, pótlékok) 

· munkairányítói jogkör (minősítés, kitüntetési, jutalmazási javaslat, helyettesítés, munkavégzés irányítása, ellenőrzése, munkaköri leírás elkészítése), munkaköröktől eltérő feladatok (a törvény szerint) időleges ellátására való utasítás, szabadság engedélyezése, munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok ellenőrzése, munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése.) 

· belső kontrollrendszer működtetése 

  Feladat és hatáskör átruházásának rendje

 

 Az intézményben a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. A kinevezési (megbízási) munkáltatói jogkört az óvodavezető valamennyi, az intézménnyel jogviszonyt létesített alkalmazottak vonatkozásában fenntartja magának.

 

Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:

· gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe 

· egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében 

· A jogköreinek egy részét esetenként, vagy meghatározott jogkört az általa kijelölt személyre átruházhatja.

· A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik.

· Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyéb kijelölt személyek a következők szerint:

· Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. 

· Az egyéb kijelölt személyek a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül eljárni, és képviselni az intézményt

 

Az intézményvezető átruházza az alábbi jogköröket:

 

A képviseleti jogköréből:

Felhatalmazott személy, döntést nem igénylő szakmai fórumokon helyettesíti

 

A munkáltatói jogköréből:

A nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, az általa kijelölt rangidős óvodapedagógusra. 

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá.

A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője kiadmányozási jogot biztosít a gazdasági vezetőnek. 

 

 

 Az óvodavezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

 

Az intézmény vezetője a Szervezeti Működési Szabályzat alapján köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén ki látja el a szükséges feladatokat, különös tekintettel arra, hogy az intézmény nem rendelkezik óvodavezető helyettessel.

Az óvodavezető helyettesítése

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége vagy tartós távolléte alatt, valamint hivatalos távolléte esetén gazdasági, és munkaügyi eljárásokban a gazdasági vezető, pedagógiai ügyekben a rangidős óvodapedagógus helyettesíti. (Megjegyzés: tartós távollétnek minősül a két héten túli időtartam)

 

Helyettesítés rendje:

1. Óvodavezető 

2. Gazdasági vezető 

3. Legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus

 

Az óvodavezető a gazdasági vezető, és a rangidős óvodapedagógus egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az óvodavezető munkaköri leírását a fenntartó készíti el.

 

2. A VEZETŐ - ÉS A SZERVEZET  TAGJAINAK  KAPCSOLATTARTÁSI  RENDJE

 

Az óvodavezető Mogyoród Dózsa György út 39.szám alatt tartózkodik, vezetői munkakörét ezen  a helyszínen látja el.

A csoportos óvodapedagógusokkal napi, rendszeres kapcsolatban áll. Így az óvodavezető a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen tudja átadni, és fogadni.

A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal az intézményvezető, vagy az általa kijelölt személy napi, vagy szükség szerinti kapcsolatot tart.

A rendkívüli eseményeket az alkalmazottak minden esetben az óvodavezetőnek kötelesek jelenteni.

Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, lelkigyakorlatok, egyházközségi ünnepek, falu rendezvények.

A nevelőtestületen belüli rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg.

Az alkalmazotti közösség értekezlete (munkatársi értekezlet) biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. 

Naponta folyamatos szakmai információcsere az alkalmazottak között, mely kizárólag a gyermek érdekében történik.

IV. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK

 

1.. ALKALMAZOTTI KÖR

 

A munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett az Nkt. szabályozza.

 Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők.

A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. 

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog:

· hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék,

· emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, 

· nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, 

· a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében,

· gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

· szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa

A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, mellyel a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik.

 Az alkalmazotti kör jogai:

· Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

· Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

· Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel aktív jogviszonyban álló minden személyt és közösséget.

· Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.

· A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

· Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele.

· A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

· A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak.

· Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben –testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt.

· A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

 

2. NEVELŐTESTÜLET

 

A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja minden óvodapedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott., jelen esetben a gazdasági vezető.

A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program létrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező, javaslattevő, és egyetértési jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

A katolikus intézmények nevelőtestületeiben a tagok a katolikus pedagógusok számára előírt Etikai Kódex szerint élnek, dolgoznak és viseltetnek egymás iránt.

„Az oktatási intézmény jó légkörét elsősorban a nevelők egymás iránti nyílt és őszinte viszonya biztosítja. Ez megmutatkozik a nevelők kölcsönös bizalmában és megbecsülésében, az idősebb kollegák iránti tiszteletben, a szakmai tapasztalatok megosztásában, az egymástól való tanulás örömében, a jó tanácsok elfogadásában, a baráti kapcsolatokban, egymás tudásának elismerésében, a problémák megoldásának közös keresésében…

A nevelő közösség erénye a békességre való törekvés. Az összeférhetetlen kollega az intézmény jó működését akadályozza. Az ilyeneknek szüntelen önvizsgálat ajánlható. Ha a többszöri figyelmeztetés nem használ, az összeférhetetlen nevelőtől meg kell válni. E lépés idejében történő megtételéért a vezető erkölcsileg felelős.”

 Véleményező, javaslattevő, és egyetértési jogköre:

· a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása 

· Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadása 

· nevelési év munkatervének jóváhagyása, 

· átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, 

· intézményvezetői programok szakmai véleményezése, 

· nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, 

· saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, 

· munkaközösségek számának és formájának létrehozása, 

· beiskolázási terv elfogadása, 

· a jogszabályokban meghatározott más ügyekben

· az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében 

· az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben

 A nevelőtestület döntései és határozatai

 

· A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában –a jogszabályokban meghatározottak kivételével –nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

· Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki s nevelőtestület tagjai közül.

· A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.

· A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

· A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületből e feladattal megbízott kolléga hitelesíti. 

· A döntések az óvoda belső anyagokat tartalmazó iktatott iratanyagába kerülnek.

 

 A vezető és a nevelőtestület közötti feladatmegosztás szabályai

 

· Az intézmény nevelőtestülete konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja.

· A nevelőtestület tagjai közötti munkamegosztást a feladatok megjelölése adja.

· A vezető az értekezleteken beszámol a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

· Az intézmény vezetője és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak nevelőtestületi megbeszéléseket.

· Az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül.

· Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.· Az óvodavezető és az óvodapedagógusok együttesen felelnek azért, hogy a dolgozók, a gyermekek és a szülők az őket érintő információkat időben megkapják, megismerjék

Titoktartási kötelezettség

 

A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját.(SZMSZ 1.sz mell. Adatvédelmi Szabályzat)

 

3.SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

 

A pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezése, szervezése és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. Óvodánkban kis létszámú a nevelőtestületünk. Így önálló szakmai munkaközösség nem alakult az utóbbi években. Egy munkacsoport működik, ez az önértékelési munkacsoport, melyre vonatkoznak azok a kritériumok amelyek a munkaközösségekre általában.

Intézményünkben: Munkaközösség=Intézményi Önértékelési Csoport 

· Szakmai, módszertani kérdéseket dolgoz ki, amellyel intézményben folyó nevelőmunkát segíti

· A munkacsoport tagjai közül évenként a munkacsoport saját tevékenységének irányítására, koordinálására vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg. 

· A munkacsoport vezető beszámolási kötelezettséggel bír az óvodavezető felé

· A munkacsoport vezető kötelező óraszámába heti 1 óra beszámítható, melyet a munkacsoport feladatainak ellátására fordít.

· .Óvodánkban egy szakmai munkaközösség-vezető bízható meg pótlékdíjazás mellett. 

· Szakmai munkaközösségnek számít az intézményi önértékelési csoport is

 A munkacsoport feladata, döntési és véleménynyilvánítási jogköre

Feladata:

· a munkacsoport gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktatómunkájának szakmai segítéséről

· fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató, nevelő munkát,

· a pedagógusok továbbképzéséhez segítséget nyújt

· támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, 

· összehangolja az egyes intézményi követelmény, és elvárás rendszert, 

· a egyes csoportok fejlettségi szintjének felmérésében,értékelésében segítséget nyújt

· .az önértékeléssel összefüggő értékelési, mérési feladatokat ellátja 

· részt vesz az intézményi dokumentumok felülvizsgálatának irányításában

Döntési jogkör:

· az önértékelő csoport meghatározza működése rendjét, elfogadja a munkatervet.

· a munkacsoport éves terv keretén belül határozza meg az adott nevelési évben működését

· a csoport éves terve kapcsolódik az óvoda éves munkatervéhez. 

· dönt a nevelőtestület által átruházott feladatokról 

· döntési joga van minden olyan kérdésben, amely az intézmény szakmai-pedagógiai céljait szolgálja, és segíti az óvodapedagógusokat pedagógiai kompetenciáik fejlesztésében

Véleménynyilvánítási jogkör:

· a nevelést segítő eszközök, játékok kiválasztásáról 

· a Pedagógiai Program módosításáról, elfogadásáról 

· véleményt mondhat minden olyan esetben, amikor az óvodapedagógusok szakmai-pedagógiai fejlődésének lehetőségeiről van szó

 A munkaközösség vezetőjének jogai és feladatai

 

Az önértékelési munkacsoport tagjai közül évenként, saját tevékenységének irányítására, koordinálására vezetőt választanak, akit az intézményvezető nevez ki.

Feladatai:

· állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a csoport tagjait.

· tájékoztatja az alkalmazotti kört az önértékelés céljáról, eljárás rendjéről, az egész folyamatról

· ezen túlmenően tájékoztatja őket a megbeszélés napirendi pontjaival kapcsolatban.

· irányítja a munkacsoport tevékenységét, felelős a munkatervben meghatározott munka elvégzéséért

· tájékoztatja a vezetőt az önértékelés szintjeiről, a mérési eredményekről 

· vezetői felkérésre részt vesz a szakmai munka ellenőrzésében, értékelésében 

· bemutató foglalkozásokat szervez, 

· ellenőrzi a csoporttagok munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé 

· összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a csoport éves munkatervét

· beszámol a nevelőtestületnek a munkacsoport tevékenységéről

· elkészíti a csoport éves munkatervét

· megszervezi a megbeszéléseket, levezeti azokat

· irányítja az intézmény eljárásrendszerének megvalósítását

Jogai:

· a csoport tagok jutalmazására, kitüntetésére, javaslatot tesz.

· a  munkacsoport vezetője képviseli a csoportot az intézmény vezetősége felé 

 

4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG

 

A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre.

 A szülői közösség jogköre:

 

A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.

Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van 

Véleményezési jog:

Pedagógiai Program

Véleményezési, javaslattételi jog:

Házirend, SZMSZ, 

A Munkaterv:

· nevelési év rendjét meghatározó részét illetően, 

· a gyermekek fogadásának és a vezető intézményben való tartózkodásának rendjét illetően

· a jogviszonyban nem állók benntartózkodási rendjét, a kapcsolattartás formáját illetően

· a rendszeres egészségügyi felügyelet ellátását illetően. 

Egy csoport szülői közösségével, annak minden tagjával a gyermekközösséget vezető óvónő közvetlen kapcsolatot tart. 

A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a Szülői Szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 

A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. 

A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.  Óvodánkban működő Szülői Szervezet felépítése:

 

Minden csoportból 2-3 fő kerül a Szülői Szervezetbe, ők képviselik az adott csoportot. .Maguk  közül megválasztják az elnököt.

Az évente megtartandó ülésekről az óvodavezető gondoskodik.

A Szülői Szervezet az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a megválasztott  elnökkel  juttatja el az intézmény vezetőjéhez.

 

5. GYERMEKKÖZÖSSÉGEK

 

Az óvoda alaptevékenységét csoportkeretben végzi. Az intézménybe felvehető gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott. A csoportok vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők együttesen felelnek.

 

A gyerekek csoportba való beosztását a Házirend, illetve a Pedagógiai Program alapján határozzuk meg. Az óvodai felvétel szabályait az eljárásrend tartalmazza

A gyermekcsoport létszámalakulása: Az intézménybe felvehető gyermekek maximális összlétszámát a mindenkori hatályos Alapító Okirat tartalmazza .(Jelenleg:71 fő) A csoportok minimális illetve maximális létszámát a Nkt. határozza meg. 

 

V. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS ÁLTALÁNOS FORMÁI

 

1. BELSŐ KAPCSOLATOK

 

A vezetők közötti kapcsolattartás rendje:

 

Az intézmény vezetője, az önértékelési csoport vezetője és a gazdasági vezető kapcsolattartása folyamatos. Igény szerint tartanak megbeszéléseket., melyről írásban emlékeztető készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat.

A nevelőtestület együttműködésének, kapcsolattartásának rendje:

 

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet, és megbeszélést tart a nevelési év során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, és az intézmény vezetője szükségesnek látja.

 

A nevelőtestület értekezletei:

Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 

A nevelőtestület határozatképes, ha tagjai kétharmada jelen van. 

A nevelési év tervezett értekezletei az alábbiak:

2-3 nevelési értekezlet, témáját az éves munkaterv tartalmazza, 

tanévnyitó értekezlet, 

tanévzáró értekezlet Az alkalmazotti kör kapcsolattartásának rendje:

 

A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

A kapcsolattartás formái:

értekezletek, tájékoztatók, megbeszélések, fórumok, intézményi összejövetelek, lelkigyakorlatok, egyházközségi programok, közös ünnepek, megemlékezések

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

 A Szülői közösséggel való kapcsolattartás rendje

 

· A Szülői munkaközösség tagjai figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 

· Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, és ha szükségesnek tartja a fenntartót. 

· A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 

· Nevelési év rendjét a törvényben meghatározottak alapján munkatervben határozza meg a vezető, amit ismertet a szülői szervezet tagjaival. 

· A szülői szervezet egyetértése kell a házirend és a szervezeti működési szabályzat elfogadásához, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az óvoda és a család kapcsolat kialakításának módjában. 

· A vezető minden, szülők által szervezett ülésen részt vesz. 

· A szülők jogait és kötelességeit a Ktv.13.§., 14.§.határozza meg, és a Házirendhez került csatolásra. 

· Az óvodapedagógus és a szülők kapcsolattartási formáit a Pedagógiai Program határozza meg. 

· Az intézmény, a csoportvezető óvodapedagógusok a gyermekek fejlődéséről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart.

· A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni.

· A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 

· A szóbeli tájékoztatás mellett a gyermek fejlődéséről a csoportos óvodapedagógus évente egy alkalommal írásos tájékoztatást ad a szülőnek.

 

A szülői értekezletek rendje:

· A tanév első szülői értekezletén a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő munkát végző óvodapedagógusokat, a nevelő-oktató munkát segítő dajka nénit, átadásra kerül a Házirend.

· Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

· A csoportok a szülői közösségek számára a pedagógiai programunkban meghatározottak alapján tartják a szülői értekezletet, a fogadó órákat. 

· Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető, a csoportvezető óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

 A szülői fogadóórák rendje

 Az óvodapedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. A fogadóórák időpontját előre egyezetik a szülővel. A szülő is kérheti a fogadóóra megtartását. Évente legalább egyszer az óvodapedagógus fogadóóra keretében tájékoztatja a szülőt gyermeke fejlettségéről, amit papír alapon a szülő kézhez kapja, és egyetértését aláírásával hitelesíti.

 Az óvoda csoportjainak kapcsolattartási rendje

Az óvoda csoportjai állandó kapcsolatban állnak egymással, ami következik sajátos adottságunkból, kis létszámú nevelőtestületünkből, családias jellegünkből. A közös programok, ünnepek élményszerzések, közös udvari játéktevékenységek során szorosabbá válik a csoportok közötti kapcsolat. Az éves munkaterv és a havonta elkészülő esemény terv részletesen tartalmazza ezeket a programokat. A rendszeres heti megbeszéléseken a tennivalók pontosítása, a feladatok leosztása történik.

 

2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK

 

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel, nevezetesen a következőkkel:

1. a fenntartóval,  

2. a fenntartó által fenntartott más intézménnyel, 

3. a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, 

4. a gyermekvédelmi hatóságokkal, 

5. az iskolai szakszolgálattal, 

6. étkezést biztosító céggel

7. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, 

8. közművelődési intézményekkel,

9. a község által fenntartott többi intézménnyel,

10. a katolikus intézményekkel.

11. szakértői bizottságokkal,

12. egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: (rendőrség, bíróság stb.). 

13. az Egyházközséggel

14. a plébánossal

15. a szakszolgálat munkatársaival

16. helyi önkormányzat

  A kapcsolattartás formája és módja

 

A vezetők és az intézmény képviseletével munkaköri leírásban vagy munkatervben megbízott dolgozók munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: 

· közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése,

· szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

· módszertani bemutatók és gyakorlatok 

· intézményi rendezvények látogatása,

· hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

· egyházközségi programokon való részvétel

· tájékoztatás, beszámolók

· a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések,

· intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadó órák. 

A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, a faliújságon ezek kifüggesztésre kerülnek. / A kapcsolattartás helyszíneit, ha szükséges az óvoda biztosítja.

A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi- alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az intézmény a törvényi előírásoknak megfelelően a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített feladatokról, eseményekről a faliújságon, elektronikus, informatikai úton, ill. az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával.

Egyéb szervezetek, intézmények:

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 

NSE AUDIT Kft -  könyvelés, bérszámfejtés

Munkaegészségügyi szolgáltatás (Dr. Hézinger Lajos)

VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

 

1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK 

 

A törvényes működést az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:

· Alapító okirat 

· Szervezeti és Működési Szabályzat 

· Pedagógiai Program

· Házirend

· Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat

· Továbbképzési program, beiskolázási terv

· Tűzvédelmi Szabályzat 

· Munkavédelmi Szabályzat

· Pénzkezelési Szabályzat 

· Leltározási és Selejtezési Szabályzat

· Belső ellenőrzési Szabályzat

· Együttműködési Megállapodás

Az Alapító Okirat

Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az óvoda működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Pedagógiai Program

A Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda szakmai - pedagógiai működését meghatározó Pedagógiai Program az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.

Neve: „Vallásos nevelés és néphagyomány őrzés”

A Pedagógiai Program tartalmazza

· a szalézi lelkiség elemeit, Don Bosco nevelési módszerét

· a keresztény pedagógus viselkedésével kapcsolatos elvárásokat

· az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi szakmai alapjait

· a nevelés-oktatás célját,tartalmát, konkrét feladatait 

· nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek képességeinek fejlődését, differenciált fejlesztés lehetőségét 

· óvodáskor végére elérendő követelmény rendszert

· a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet 

· a szülők és az óvoda kapcsolattartási formáit

· az óvoda partnerkapcsolatait

· az óvodai élet megszervezésének elveit, formáit

Éves Munkaterv

A Pedagógiai Programban meghatározott célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, az időpontok és a határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. A terv elfogadásának időpontja: minden év szeptember 15.-ig. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, fogadja el.

Házirend

 A szülői és gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések megállapítása. A házirendet az óvodavezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. A házirend az óvodavezető, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi gyermekére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

Esélyegyenlőségi Terv

 Az önkormányzat intézkedési terve, fejlesztési terve alapján készült önálló intézményi intézkedési dokumentum.

 

 

2. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS

 

A szülő joga, hogy az alapdokumentumokat megismerje. Az alábbi helyen, és módon nyerhet betekintést az egyes dokumentumok tartalmába:

· a Pedagógiai Program-csoportban óvodapedagógusoknál, óvodavezetőnél

· a Szervezeti és Működési Szabályzat-irodában óvodavezetőnél

· a Házirend-csoportban, irodában, kivonatot kapnak a szülők 

Az óvodavezető által hitelesített másolati példány hozzáférhető és megtekinthető a vezetői irodában.

Szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról a szülők az óvodavezetőtől, vagy a csoportvezető óvónőktől kérhetnek.

 Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele.

 

3. A NEVELÉSI ÉV RENDJE

 

A nevelési év szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig, a szorgalmi idő május 31-ig tart. 

A nevelési év helyi rendje:

A nevelési év helyi rendjét, a nevelőtestület a fenntartóval egyeztetve határozza meg és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 

Az éves munkaterv tartalmazza: 

· az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket, időpontokat, feladatokat, 

· a nevelés nélküli munkanapok időpontját, amelyről a fenntartót és a szülőt a nevelési szünnap előtt 7 nappal írásban kell tájékoztatni.

· az előre tervezett nevelőtestületi és szülői értekezlet időpontját. 

· a nyári zárás időpontját, amelyről minden év február 15-ig a szülőket tájékoztatni kell

· A nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. 

A napirend kialakítását a házirendben kell szabályozni., úgy, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák, vihessék haza a gyermekeiket. 

 Az intézmény nyitva tartása:

 

Az intézmény hivatalos nyitva tartása: 6.30– 18-ig

Óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel: 6.30 – 17.30-ig

Az óvoda 5 napos (hétfőtől péntekig) munkarenddel üzemel. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Óvodánk dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. 

A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, két részből áll: 

szeptember 1 – május 31-ig szorgalmi idő, 

június 1 – augusztus 31-ig nyári élet 

Az óvodák egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthatnak, melyről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés, illetve email útján értesítést kapnak. Az ügyeleti rend megszervezése a Házirendben olvasható.A gyerekek fogadása, felügyelete a pedagógiai programnak megfelelően, az óvodapedagógusok által szervezetten történik. A gyerekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt az óvodavezető által felelősként kijelölt óvodapedagógus gondoskodik. A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell rögzíteni. A nyári időszakban kell elvégezni az óvodák szükség szerinti felújítását, tisztasági festést, nagytakarítását.

A nevelés nélküli munkanapok száma évente meghatározott. A mi intézményünkben ez évente 3 napot jelent.

 

VII. AZ ALKALMAZOTTI KÖR MUNKARENDJE

 

„A keresztény nevelő szereti intézményét, és azt – munkaköri kötelezettségein felül is – a jó sáfár és a gondos gazda hűségével szolgálja.”

 

Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával –az intézményvezető állítja össze. A nevelőtestület tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. 

Az alkalmazottak munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A munkaköri leírásoknál megjelennek az Etikai Kódex elvárásai, amelyeket minden alkalmazottnak meg kell ismernie, és a szerint kell végeznie nevelő-gondozó munkáját. 

Minden alkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést, folyamatos tájékoztatást, dokumentálást az intézménnyel szerződött külső  szakember látja el.

 

Az alkalmazottak napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazott köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a munkakörének megfelelő helyen megjelenni.

A munkavállalóknak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A lemaradás elkerülése érdekében az óvodapedagógust hiányzása esetén – szakszerűen kell helyettesíteni.

 

1.  AZ ÓVODAVEZETŐ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

 

Az intézmény hivatalos munkaidejében, felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy általa megbízott személy látja el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

A vezető a jogszabályban meghatározott kötött munkaidejét a csoportjában tölti. (heti 10, napi 2óra) A napi 2 órát ott tölti, ahol szükség van a segítségére. A vezetői feladatokat a kötött óráján felül látja el. 

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak, valamint az egyéb dolgozók munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az óvodavezető állapítja meg, és hagyja jóvá. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni az óvoda zökkenőmentes működését.

 A vezető munkarendjének szabályozása:

Heti munkaidő: 40 óra

Kötött óraszáma: Heti 10 óra

Óvodavezető hivatalos munkaideje: 7.30-tól – 15.30 óráig tart (törzsmunkaidő).

 Hivatalos fogadóórája: minden hónap 1.. hétfőn 15-17 óráig,illetve, megbeszélés szerint 

Elérhetőség: Székhely, Mogyoród Dózsa György út 39

Munkaköri leírás óvodavezető részére: Fenntartó adja ki

 

2. ÓVODAPEDAGÓGUSOK

 Az óvodapedagógusok munkarendje:

 

Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. Ebből kötött 32 óra, ami csoportban töltendő. A fennmaradó 8 óra felében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok,a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése,továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A munkarend összeállításánál alapelv, az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok munkarendje az éves munkatervben, valamint havi kimutatásban a dolgozók számára jól látható helyen található.(öltöző, vezetői iroda, csoportszoba óvónői faliújság)

A munkarend szerint a  gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. 

Az óvodapedagógus munkarendje változhat:

· helyettesítés esetén, 

· nyári szabadságolás ideje alatt, tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor.

· hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók)

· egyéni kérések figyelembe vétele, továbbképzéseken való részvétel, továbbtanulás.

Hivatalos távollét miatt kieső órák elszámolásának rendje:

Hivatalos távollétnek minősülnek - amely alatt a munkáltató a pedagógust az óvodai foglalkozások alól mentesíti- az alábbiak:

· a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken részvétel

· az oktató-nevelő munkával összefüggő értekezleten történő részvétel

· gyermekek kísérése a munkáltató kirendelése alapján országos és regionális sport- és kulturális versenyekre,egyházi szervezésű programokra, óvodák között zajló sportversenyekre, amennyiben ezek a nevelési napokra esnek és időtartamuk legalább 4 munkaóra. 

 Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése

 

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

1. kötött munkaidőben ellátott feladatok (heti 32 óra)- kötelező óraszám 

2. kötött munkaidőn kívül ellátott feladatok ( heti 8 óra) 

 kötött munkaidőben (heti 32 óra) ellátott feladatok az alábbiak: 

· a gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, nevelési, segítő, fejlesztő, gondozói feladatok ellátása 

· differenciált képességfejlesztő foglalkozások megtartása 

· előkészítő és befejező tevékenység időtartama (eszközök előkészítése, tornaszer, tanszer, felvételi, mulasztási napló napi vezetése, egyeztetési kötelezettségek) 

 

A kötött munkaidőn kívül (heti 8 óra) ellátott feladatok a következők:

· az intézményben végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

· helyettesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása 

· részvétel a csoport tevékenységeiben , élményszerzéseken, rendezvényeken 

· munkaközösségben való részvétel, feladatvégzés 

· kötelező dokumentumok vezetése (csoportnapló, felvételi mulasztási napló vezetése, személyiséglapok, jelenléti ív) 

· mérések, fejlesztések elvégzése, dokumentálása, 

· programok rendezvények, események szervezése, megvalósítása, 

· pályázatra, versenyre felkészítés, kíséret, felügyelet biztosítása, egyéni fejlesztéssel kapcsolatos feladatok 

· gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok 

· szülői értekezletek, fogadóórák megtartása 

· részvétel értekezleteken, megbeszéléseken 

· nevelés nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés 

· részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében 

· felelősi feladatok ellátása (rendezés, leltár, rendben tartás) 

· csoportszobák rendben tartása, dekorációjának kialakítása 

· foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök, feladatlapok, egyéb eszközök) 

· heti projekttervek egyeztetése (váltótárs, dajka néni, szülők) 

· társadalmi munka 

A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában.

 Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

· foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése, beszerzés (szemléltető eszközök) 

· mérési eredmények rögzítése 

· heti projekttervek összeállítása 

· részvétel továbbképzéseken, szakmai előadásokon, konferenciákon 

· dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel 

· óvodán kívüli rendezvényeken való részvétel, kíséret, felügyelet

· családlátogatás 

· kapcsolattartás, egyeztetés partnerekkel 

· beszerzések, vásárlások óvodai csoport, intézmény részére 

· adományok beszerzése, átvétele 

· óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása 

A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. 

 Óvodapedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje:

 

A munkaidő – nyilvántartás vezetésének szabályai

A munkaidő és a pihenőidő nyilvántartását, a jelenléti ívet (bérszámfejtés alapja) minden dolgozó köteles folyamatosan, naprakészen vezetni. A pihenőidőről és egyéb ok miatt kivett időről naponta minden alkalmazott köteles vezetni a kiadott nyilvántartást, melyet hónap végén, ill. alkalmankénti ellenőrzésre át kell adni az ellenőrzést végző részére.

A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség

A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli:

· az intézményvezetőt 

· a gazdasági vezetőt

· óvodapedagógust

  Óvodapedagógus munkaköri leírás minta

 

Feladata az óvodáskorú gyermekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése.

A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása a 2011.évi CXC Köznevelési törvény előírásai alapján:

· A gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, segítő, fejlesztő, gondozó feladatok ellátása, 

· Az óvónő pedagógiai munkáját a Pedagógiai Programnak és az éves munkatervnek megfelelően, önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül 

· Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, mint, esetleg példakép számukra.

· Kötött munkaidejét kizáróan a gyerekek között tölti el.

· Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testi-lelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. 

· Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért a Pedagógiai Program „Az óvoda egészségvédő programja” fejezete figyelembevételével.

· Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyhatja felügyelet nélkül. 

· Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás).

· Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. 

· Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. 

· Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz).

· A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet A nevelési évben kétszer (bemeneti, kimeneti mérés) felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét.

· .Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint egyeztet a gyerekek szüleivel a képességfejlesztésről

· Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja.

· .Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől, egyéb specialistáktól. 

· Differenciált neveléssel, egyéni fejlesztéssel gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. 

Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők

· Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. 

· A Helyi Pedagógiai Program és az éves munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja.

· Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. 

· A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. 

· Az intézmény önértékelési feladatait és elvárásrendszerét ismeri és teljesíti, a minőségi munka fejlesztésében aktívan részt vesz. 

· Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. 

· Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez. 

· Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. 

· Az igazolatlan hiányzásról, mulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja a szülőt, a gyermekvédelmi felelőst, majd az intézmény vezetőjét. 

· Hatósági írásos megkeresésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében). 

· Nyilvántartja és kezeli a gyerekek kötelező egészségügyi dokumentumait, segítséget nyújt az óvodaorvos és a védőnő szűrővizsgálatainak elvégzéséhez. 

· Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. 

· Naprakészen vezeti a csoport kötelező dokumentumait, ellenőrzésre, határidőre átadja az ellenőrzést végző személynek. 

A pedagógiai munkával kapcsolatos különleges elvárások

· A katolikus intézményben dolgozó pedagógusok mindenkor kötelesek elfogadni, betartani a Magyar Katolikus Püspöki Kar által kiadott Etikai Kódex előírásait, elvárásait. 

· „A pedagógus egész személyiségével nevel. Nevelési tényezőnek számít minden szava, megnyilvánulása. Tudatában kell lennie annak, hogy mindig vonzó, követésre méltó, emberségében föltétlenül őszinte és egyenes legyen, s hogy tevékenysége nem csupán fizetett foglalkozás, hanem választott hivatás.

 

A keresztény nevelő tisztában van azzal, hogy eszköz az Isten kezében, s munkája eredményeiért elsősorban Neki tartozik hálával. Tekintélyének alapja a tetteiben mutatott példa. Az a nevelő, akinek szavai és tettei összhangban vannak, hitelessé válik tanítványai előtt.”

· Nevelőmunkájában a szalézi megelőző módszer érvényesül

· Egész személyiségével részt vesz a nevelésben a don bosco-i elvek szerint

· Munkájukat ennek tükrében kell végezniük.

· Nem alkalmazhat testi fenyítést, lelki terrort, illetve olyan fegyelmezési módot, amellyel korlátozza vagy sérti a gyermek emberi méltóságának jogát.

· A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ellenkezik a szalézi neveléssel, ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, csoportszobából való kiküldés, elkülönítés, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás).

· Amennyiben a kötött munkaidő alatt bármilyen baleset történik az óvónő távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dajka, szakképzetlen személy, szülő, ilyen esetben nem vonható felelősségre. 

Az óvodapedagógus jogai és kötelességei (a köznevelési törvény alapján):

A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak.

Az óvodapedagógus hatásköre:

 A törvényi szabályozás, illetve intézményvezetői megbízás szerint.

 Az óvodapedagógus jogai: 

A nevelőtestület tagjaként döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik a törvényi előírás szerint. Az óvodapedagógus felelőssége:

Személyekért:

Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Szervezi, irányítja a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének alakítását.

A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást ad. A hivatali titoktartás kötelező.

Vagyon:

Felelős az intézményben lévő berendezések rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket.

Pénzügyi döntések:

Az intézmény pénzügyeit érintő kérdésekben csak az intézmény felelős vezetőinek döntése után intézkedhet.

Tervezés:

Elkészíti a csoportra/gyerekekre vonatkozó terveket, azokat határidőre átadja, illetve megvalósulásukat rögzíti a pedagógiai programban és az éves munkatervben megfogalmazottak szerint. A tervezésben maximálisan biztosított a pedagógus módszertani szabadsága.

Technikai döntések:

Betartja és betartatja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Megtartja és megőrzi az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.

Bizalmas információk:

Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni .A személyiségi jogokat érintő, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény szellemében jár el, betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet.

 

3. GAZDASÁGI VEZETŐ, ÓVODATITKÁR

 

Az óvodában a gazdasági, ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátását végzi. Munkáltatója az óvoda vezetője, feladatát az óvodavezető utasítása alapján végzi. A feladatkörébe utalt teendőket a munkaköri leírás tartalmazza. Önálló intézkedési jogkörrel nem rendelkezik. Anyagi, fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett. 

 A gazdasági vezető munkarendje:

Heti 40 óra, naponta 7-15 óráig, illetve szükség szerint az óvodavezető beosztása szerint.

Gazdasági vezető, óvodatitkár munkaköri leírás minta:

 

A munkakör célja: Az intézmény működésével kapcsolatos gazdasági, munkaügyi, tanügyi feladatok, és  adminisztrációk ellátása.

A munkakör szerinti feladatok:

Iratkezelés, ügyintézés:

érkeztetés, szortírozás, iktatás, továbbítás, feldolgozás, ügyintézés, válaszadás,biztonságos megőrzés, leltározás, selejtezés.

Részletesen:

· Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell vezeti az intézkedés lényegét, dátumát és az intézkedésben részt vevők nevét. 

· Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor az átadó ezt külön kéri.

· A kézbesítőokmányon (postakönyv, illetve kézbesítőkönyv) elismeri aláírásával és a dátum megjelölésével az átvételt. 

· A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs.

· Az intézményvezető hosszabb távollétében az ő nevére érkezett levelet csak telefonon történő egyeztetés után bonthatja fel. 

· Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint hogy a dokumentum bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kell-e venni.

· Amennyiben az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolás érdekében. 

· Valamennyi hivatalos levelet az óvodavezető felé kell továbbítani, kivéve, ha az névre szóló. 

· Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon elvégzi. Soron kívül kell iktatni a sürgős, a határidős, az expressz küldeményeket és táviratokat. 

· A intézménybe beérkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat, dokumentumokat úgy vezeti be az iktatókönyvbe, hogy az tartalmazza az iktatószámot, a beérkezés időpontját, az ügyintéző nevét, az irat tárgyát, a mellékleteinek számát, az elintézés módját, a kezelési feljegyzéseket, valamint az irat hollétének, tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen.

· Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, olvashatatlanul írni, az írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen.

· A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni. 

· Amennyiben az összetartozó iratok az ügy lezárása után véglegesen egy helyen maradnak, úgy ezt az iktatókönyvben jelzi.

· A jelölés a kezelési feljegyzések rovatban az irat új számának jelölésével történik.

· Érdemes a válaszlevél iktatásával azonos időben csatolni az előzményeket, illetve azok iktatószámát és fellelhetőségi helyét egy külön rovatban feljegyezni. 

· Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján lezárja.

· Számítógépes iktatás esetén külön szabályozni kell a törlési, hozzáférési, javítási jogosultságot. 

· Meghívókat, sajtótermékeket, propaganda céljából készült kiadványokat nem kell iktatni. 

· Amennyiben egy naptári évben az iktatott dokumentumok száma meghaladja a háromszázat, évente név- és tárgymutatót kell készíteni. 

· Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, bemutatóra vázlatok, pedagógiai szakvélemények) levelezések legépelése. 

 

· Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok:

· Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát, bérek nyilvántartását. 

· Az éves statisztikák elkészítéséhez adatok kigyűjtése, különböző szempontok szerinti rendszerezése.

· Az óvodai törzskönyv vezetése.

· A KIR- rendszer nyilvántartásának folyamatos figyelemmel kísérése, vezetése

· A gyerekek étkezési befizetésének és lemondásának egyeztetése, nyilvántartása· Az ingyenes, az 50%-os és a 100%-os befizetések rendszerezése, havonta ennek nyomon követése, a határozatok, nyilatkozatok begyűjtése, ezek ellenőrzése, valamint naprakész adatszolgáltatás. 

· A közlönyök, rendeletek, határozatok, a Magyar Államkincstár (MÁK) kiadványainak tanulmányozása, értelmezése és figyelemmel kísérése. 

· A munkatársak alkalmazásával és kilépésével, valamint a béremeléssel és a jutalmazással kapcsolatos nyomtatványok, űrlapok kitöltése. 

· A munkaerő változásait követő nagykönyv vezetése (belépés, kilépés).

· A munkaruha-nyilvántartás vezetése. 

· A jelenléti ív előkészítése, hó végi lezárása. 

· A pedagógusok kötelező óraszámának kiszámolása és nyilvántartása. 

· A túlórák, helyettesítések, hiányzások adminisztrálása és jelentése a bérszámfejtő felé. 

· A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) jelentése.

· A társadalombiztosítási (tb) ügyek intézése, betegállomány, gyes-, gyed- határozatok elkészítése, adminisztrálása és nyilvántartása. 

· Az adóügyekkel kapcsolatos adatszolgáltatás előkészítése és továbbítása a könyvelő irodába.(adójóváírás, családi pótlék, 1%) 

· Az óvoda költségvetésével kapcsolatos számláinak, megrendelőinek, szerződéseinek lefűzése, megőrzése.

· Ellátja a pénztárosi feladatokat, a mindenkori érvényes pénzkezelési szabályzat alapján.

· Az átutalások naprakész nyilvántartása, továbbküldése a kifizetőhely felé. 

· A szigorú elszámolású nyomtatványok nyilvántartása. 

· Elszámolás anyagi felelősséggel. 

· Az óvoda működéséhez szükséges eszközök megrendelése, beszerzése, az óvodavezetővel való egyeztetés után (tisztítószer, irodaszer). 

· A kis értékű, illetve nagy értékű eszközökről leltár vezetése. A szoba és egyéb helyiségek leltárainak elkészítése. 

Az éves és az alkalomszerű leltározás előkészítése, megszervezése, lebonyolításának adminisztrálása. Selejtezés előkészítése, lebonyolítása. 

Az információk  tekintetében titoktartási kötelezettség terheli(SZMSZ 1. mell. Adatvédelmi Szabályzat)

 

 

4. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS

 

A pedagógiai asszisztens az óvodapedagógusok közvetlen munkatársa. Feladata a gyermekekkel kapcsolatos gondozás, szervezés, a fejlesztőmunka segítése az óvoda pedagógus kérése alapján.

 A pedagógiai asszisztens munkarendje:

Heti 35 óra, naponta 9-16 óráig, illetve szükség szerint az óvodavezető beosztása szerint.

 Pedagógiai asszisztens  munkaköri leírás minta 

 

A munkakör célja:

A családi nevelés és a pedagógiai, gondozói, segítő fejlesztőmunka kiegészítése. Az óvodáskorú gyermekek testi – szellemi - lelki gondozása, felügyelete, segítése. A hiányzó alkalmazottak helyettesítése nem pedagógusok esetében munkaköri leírás szerint, pedagógusok esetében pedig gyermekfelügyelet és a gyermekek biztonságáról való gondoskodás az érintett csoportban és munkaterületen a vezető, illetve az óvodapedagógus kérése szerint

 

 

A munkakört betöltő személyre is vonatkozik az Etikai Kódex elvárás rendszere, mely szerint munkájában, emberi kapcsolataiban, kommunikációjában keresztényi magatartást mutat.Pedagógiai-szakmai, segítő, fejlesztő feladatai:

· A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint. 

· Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyermekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. 

· Munkavégzésében alapvető szempont az óvoda házirendjének, a csoportok heti és napirendjének betartása, figyelemmel kísérése. 

· Foglalkozásokon óvodapedagógus irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak tevékenykedni. 

· Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére. Részt vesz a tízórai, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában. Az udvari levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. 

· Ellenőrzi, figyelemmel kíséri az egészséges életmód, higiéniás előírások betartását.

· Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt. 

· A délutáni foglalkozásokon a pedagógus útmutatása szerint segít a szervezett foglalkozások előkészítésében, levezetésében.  

· Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra. 

· Segít a gyermekek hazabocsátásánál. 

· Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy haza kíséri a gyermeket, ha erre utasítást kap. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt. 

· Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről. Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. 

· Ismeri az intézmény alapdokumentumait. Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi. 

 

A pedagógiai munkával kapcsolatos különleges előírások

 

· Nem alkalmazhat testi fenyítést, lelki terrort, illetve olyan fegyelmezési módot, amellyel korlátozza vagy sérti a gyermek emberi méltóságát. A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror, a megszégyenítés,

· Étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, csoportszobából való kiküldés, elkülönítés, a játékidő lerövidítése büntetésből.

· A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet.

· A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni, ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták 

· A gyermekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekinthető kérdésekben (gyermek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátos problémája) illetéktelen személyeket tilos tájékoztatni. 

 

5. DAJKA

 

A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodai nevelési célok eléréséhez. Rá ugyan úgy vonatkoznak az Etikai Kódex normái, amely számon kérhető rajta.

A dajka munkarendje:

 

Heti 40 óra, 6.30-14.30-ig, 8.30-16.30.-ig, 10-18 óráig, a havi munkarendi kimutatásban leírtak szerint.

 

 Dajka munkaköri leírás minta 

 

A munkakör célja:

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással.

A gyerekek közvetlen környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően.

A dajka felelőssége:

Személyekért:

Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének alakításában.

A hivatali titoktartás kötelező.

Vagyon:

Felelős az intézményben lévő berendezések rendeltetésszerű használatáért.

Technikai döntések:

Betartja és betartatja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Megtartja és megőrzi az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.

Bizalmas információk:

Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. A személyiségi jogokat érintő, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény szellemében jár el, betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet.

Gyerekekkel kapcsolatos feladatok:

Magatartását, viselkedését az Etikai Kódexben leírtak határozzák meg. 

Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában. 

Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal). 

Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, vécépapír használata). 

Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. 

Délelőtt, az óvónővel egyeztetve, szükség szerint a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés). 

Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt. Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről. 

A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik. 

A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját elkülönítve adja át a szülőknek. 

A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos feladatok:

A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba és a hozzá tartozó öltöző, mosdók, gyermekvécék takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően. 

Az intézmény egyéb területeit (bejárat, előtér, személyzeti iroda, fejlesztőszoba, felnőtt wc, konyha) munkarendje szerint tisztán tartja. 

A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. 

Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 3-szor (augusztusban, decemberben és áprilisban) – különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi. 

Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például függönyök, törülközők, terítők, babaruhák). 

Legalább háromhetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, tetűvel való fertőzöttség idején az óvónő kérésére gyakrabban is. 

Elvégzi a fektető ágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. 

Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti. 

Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, többek között az óvoda udvarának takarítását, kertjének gondozását, locsolását, télen a hó eltakarítását, valamint azokat az időszakos feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza.

A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások

A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a levegőztetés és az étel megvonása. 

Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. Tilos a gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni. Ez vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is. 

A gyerekekre egyedül (altatási időben, illetve az óvónő 2-3 perces távolléte esetén) csak a vezető engedélyével vigyázhat. A gyerekek érdekében kötelező jelleggel jelezni kell az óvodavezetőnek, ha az óvónő rendszeresen, a megengedett néhány percnél hosszabb ideig hagyja a rábízott gyerekeket a dajkára. 

A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. 

A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvónőjéhez vagy az intézmény vezetőjéhez.

Étkeztetéssel, konyhával kapcsolatos feladatok:

Az ételszállítótól átveszi a reggelit (délelőtt), uzsonnát és az ebédet. Ezután ellenőrzi az ételek minőséget és a szállítással kapcsolatban a HACCP-előírások betartását. Negatív tapasztalatát jelzi a vezetőnek, és az elkészült jegyzőkönyvet tanúként aláírja. 

Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, és közvetlenül az elfogyasztás előtt – ha szükséges – hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. 

Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekre is (születésnapi torta, sütemény). 

Az ételmintás üvegeket, tárolót feldátumozva, 72 órán át, az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről. 

A szülők által behozott élelmiszereket csak abban az esetben veheti át, ha a tanúsítványt vagy a sütemény alkotórészeinek, elemeinek vásárlási igazolását leadják. 

Délben a dajkák által kihordott edények, evőeszközök, poharak mosogatását megkezdi, a higiéniai előírások szerint: 

A fehér edények mosogatása az előtisztítás után: fertőtlenítés, öblítés, szárítás. 

A fekete edényeket külön kell elmosni. 

A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik. 

Mosogatás után valamennyi mosogatót naponta cseppmentesen áttörli, hetente egyszer kisúrolja, fertőtleníti. A mosogatáshoz használt eszközöket (konyharuha, mosogatószivacs) fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. 

Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelő gép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek és a tűzhely tisztaságára (havonta 2-szer). 

Naponta kitakarítja a konyhát, legalább kétszer felmossa a kövezetét. 

Havonta egyszer átmossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőt, súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag bögrék alapos tisztítását. 

A nagytakarítás alkalmával a konyhai üvegfal, ajtók, csővezetékek, fűtőtest lemosását is elvégzi. 

Az ebédeltetéssel kapcsolatos teendőit 2-re elvégzi, majd takarítja a konyha és egyéb helyiségeket. (heti munkarend szerint)

 

6. TAKARÍTÓ

 

 

 

VIII.  INTÉZMÉNYI BELSŐ ELLENŐRZÉS, A VEZETŐI ELLENŐRZÉS

 

1.A VEZETŐI ELLENŐRZÉS CÉLJA

 

Segítse az intézmény vezetését a döntések előkészítésében, illetve szakmai megalapozásában, utasításai, rendelkezései meghatározásában, végrehajtásában, belső tartalékok, erősségek, gyengeségek feltárásában, a mulasztások, szabálytalanságok megelőzésében, a belső rend és fegyelem megszilárdításában, a takarékosság érvényesítésében.

 Az intézményen belüli belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, szabályozottságáért és hatékony működéséért az óvodavezető felelős.

 

2. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDJE

 

Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület részére nyilvánosságra hozza.

 Az ellenőrzési terv írásban rögzített, része az éves munkatervnek. A vezető, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját, különös tekintettel az óvodapedagógusokét.

Belső ellenőrzést végezhet:

az óvodavezető, és az általa megbízott személy

Az ellenőrzés kiterjed:

· a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, 

· a pedagógus kompetenciák megléte és tükröződése a szakmai, pedagógiai munkában

· a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. 

 A vezetői ellenőrzés lehet:

 

· tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés 

· spontán, alkalomszerű 

· rendkívüli

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

· az óvodavezető

· fenntartó

· a nevelőközösség bármely tagja

· a szülő vagy szülői közösség

Az értékelés módja:

 

· egyéni értékelés az ellenőrzött tevékenység után – szóban, összegző értékelés írásban, 

· kisebb közösség munkájának értékelése az ellenőrzött tevékenység után, 

· általános tapasztalatok értékelése a nevelőtestület előtt. 

A vezetői ellenőrzés területei

 

· szakmai, pedagógiai munka ellenőrzése 

· a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, 

· a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, 

· a nevelő-oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, 

· a csoportnaplók, fejlődési naplók, felvételi és mulasztási naplók folyamatos vezetésének ellenőrzése, 

· a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása. 

· mennyiségi vagyonnyilvántartás vezetésének ellenőrzése. 

· a térítési díjak beszedésének ellenőrzése. 

· a munka-és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi oktatás ellenőrzése, 

· az irattár ellenőrzése.  

· a nevelő-oktató munkát segítő dolgozók munkájának ellenőrzése. 

· a gyermekvédelmi munka ellenőrzése. 

· az óvodatitkári adminisztrációs munka ellenőrzése, 

· tisztasági ellenőrzés

· pénztár ellenőrzés

· a nevelő-oktató munkát segítők munkájának ellenőrzése (dajkák, pedagógiai asszisztens). 

 

IX. AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATI RENDJE

 

1. AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

 

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles.

· a közösségi tulajdont védeni, 

· a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, 

· az óvodarendjét és tisztaságát megőrizni, 

· az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, 

· a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, 

· a bejárati ajtót kulcsra zárni a házirend szerint 

· a kapu nyitvatartási rendjét betartani a házirend szerint 

· a zárak meghibásodását azok használóinak kötelessége jelenteni az óvodavezetőnek, aki intézkedik azok megjavításáról.

· az óvó-védő szabályok betartása

 A helyiségek és berendezésük használati rendje 

 

Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási, – és munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják, olyan módon, hogy ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.

Ha az alkalmazottak nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az óvoda helyiségeit, ezt az óvodavezetőtől írásban kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 

Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. 

A hivatalos ügyek intézése az gazdasági vezető irodájában történik. Itt található zárt szekrényben, és számítógépen kódolva a dolgozók nyilvántartása, személyi anyaguk. A számítógépes nyilvántartáshoz csak az óvodavezető, és a gazdasági vezető juthat hozzá. 

A gyerekek az óvoda helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógus és dajka felügyeletével használhatják –a házirend betartásával.

 A számítástechnikai eszközök és fénymásolók használatának rendje:

 

Az óvodavezető irodájában elhelyezett számítógép használatára jogosult az óvodavezető, és az a személy, aki használati szándékát jelezte a vezető felé. Minden más esetben a gazdasági vezető irodájában található, óvodapedagógusok számára telepített számítógép használható. Ehhez külön engedély, vagy jogosultság nem szükséges. A vezető és a gazdasági vezető számítógépéhez csatlakoztatott nyomtatón 8h-16h között lehet nyomtatni. 

A fénymásolók használatára az óvodavezetőkkel való egyeztetést követően minden óvodapedagógus jogosult, amennyiben az anyag az óvodai nevelési, működési feladatokhoz kapcsolódik.

Az informatikai eszközök használatánál követelmény a takarékossági szempontok betartása, a gépek kíméletes, szakszerű használata.

Működési zavar esetén a használó köteles azonnal értesíteni az óvodavezetőt.

 Biztonsági rendszabályok:

Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási időn túl az irodai helyiségeket.

A dajkák feladata felügyelni, hogy az óvoda kapuja zárva legyen. 

Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épület riasztóberendezését felelősséggel kezelni. Hibás riasztás esetén a megadott telefonszámon az ügyeletest értesíteni kell a jelszó, a neve, lakcíme bemondásával. Az épület kulcsaiért és a riasztó kódért megőrzési felelősséggel tartozik.

A dolgozók által használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után kötelesek áramtalanítani.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

A nevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat.

Az intézmény bérleti szerződésiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A bérbe vételért, az önköltségszámítás szerinti bérleti díj, közüzemi díj megfizetésére kötelezett.

Az intézmény bérbeadásáról minden esetben a fenntartó dönt.

Karbantartás és kártérítés

 

A csoportszobák, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az óvodavezető felel.

A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a hibát észrevevő köteles a vezetőnek azonnal jelenteni, aki saját hatáskörben intézkedik a hiba elhárítása ügyében. A hibás eszközöket le kell adni javításra szakembernek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről ő tájékoztat.

Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. (Munkavédelmi szabályzat)

 

 

2. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENN TARTÓZKODÁS RENDJE

 

 Alkalmazottak benntartózkodásának rendje:

 

Az intézmény valamennyi alkalmazottja köteles munkakezdésre átöltözve, munkaterületén munkaképes állapotban megjelenni.. A benntartózkodás idejét az éves munkarend, a havi munkaidő kimutatás, a kötelező óraszám határozza meg. Az intézményt napközben elhagyni, a vezető, vagy megbízott személy tudtával teheti meg oly módon, hogy a gyermekek egyedül nem maradhatnak, felügyeletük biztosított.

 Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak, csak engedéllyel. Az óvodába belépő személyeket az ajtót nyitó dolgozó köteles az óvodavezetőhöz vezetni, aki intézkedik, vagy egyenesen a keresett személyhez kíséri. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. 

A gyermekeket kísérők a Házirendben meghatározottak szerint használhatják az épületet. Idegen egyedül nem tartózkodhat az épületben. 

Az óvodavezető engedélyezheti 

· óvoda iránt érdeklődők látogatását 

· fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos szerv látogatását 

· főiskolai, egyetemi hallgatók látogatását, 

· az óvodás gyermekekkel történő vizsgálatot. 

 

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az őt fogadó alkalmazottnak vagy az óvodavezetőjének jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket a vezetőhöz kíséri.  A fenntartói, képviselői, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után történik.

 

Az alkalmazottak családtagjainak benntartózkodási módja:

Lehet véletlenszerű, spontán vagy szükségszerű, egyeztetett- az-az eset, amikor az alkalmazott hozzátartozója intézményi rendezvényeken van jelen, ill. elhelyezése nem megoldható. A benntartózkodóra is érvényesek az intézményben is megállapított szabályok, szokások. A benntartózkodás a munkarend megzavarása nélkül, a vezetővel egyeztetve történjen.

 Szülők és hozzátartozók benntartózkodásának rendje:

 

A szülő az óvoda nyitvatartási ideje alatt hozza és viszi haza gyermekét. Ezen túlmenően a szülők és egyéb hozzátartozók benntartózkodásának módját, lehetőségeit az intézmény helyi programja tartalmazza, a házirend szabályozza. (Bemutatók, nyílt napok, fogadóórák, értekezletek, szülői estek, előadások)

Érkezéskor és távozáskor kötelesek a kaput rendeltetésszerűen zárni. A benntartózkodással a munkarendet, a napirendet, és a pedagógiai munkát zavarni nem lehet.

Szülő az óvodában a gyermek beadása és hazavitelén túl a következő feltételekkel tartózkodhat:

· az óvoda nyitott, ezért szülő bármikor, az óvónővel, vagy óvodavezetővel egyeztetve 

· bent tartózkodhat a csoportban vagy az épületben úgy, hogy a csoport napi tevékenységét ne zavarja

· ezen túl az óvoda által szervezett családi programokon, az óvónők által tanév elején meghirdetett és elfogadott ünnepségeken, a szülők számára szervezett fórumokon részt vehet, 

· az óvoda, a csoportok által meghirdetett munkadélutánjain, nyílt napjain részt vehet 

· hivatalos ügyek intézése céljából, fogadóórán, vagy hivatali időben az óvodavezetőnél, ill. a gyermek fejlődéséről, nevelési problémákról az óvónővel, időpontot egyeztetve. 

Szolgáltatók benntartózkodása:

 

Azok az intézménnyel kapcsolatban álló szolgáltatók, (szakszolgálat alkalmazottjai, külső óraadók, gyermekorvos, védőnő, fényképész, ételszállítók, postás) akik rendszeresen, ill. alkalomszerűen tartózkodnak az intézményben, az óvodavezetővel történő egyeztetés útján a munkarend zavarása nélkül tehetik ezt. (év eleji egyeztetés, előzetes időpont egyeztetés, időtartam, szolgáltatás tárgya.).

Alkalomszerű belépés: 

azok a személyek teszik, akik ritkán, alkalomszerűen látogatják az intézményt. (képviselő, riporter, ellenőrzést végző személyek). Előzetes megbeszélés alapján az óvodavezetővel, távollétében a helyettesítés rendje szerinti személlyel egyeztetve. A személyzeti bejárón érkező személyt óvodai dolgozó kíséri a keresett intézményvezetőhöz, egyedül nem járkálhat az intézményben. Ugyanígy történik a távozáskor történő kikísérés is.

A fenntartó képviselői a megbízott szakértők, bármikor ellenőrizhetik az óvoda gazdálkodását, törvényes működését. Az egyeztetett időpont esetén az óvodavezető, váratlan ellenőrzés vagy látogatás esetén, ha a vezető nincs az épületben, akkor az SZMSZ szabályozása szerinti helyettesítési rend szerint történik a fogadásuk, tájékoztatásuk. Ilyenkor a vezető mielőbbi tájékoztatása szükséges.

 

3. DOHÁNYZÁS RENDJE

 

Az óvoda egész területén –épületben, udvaron - és az intézmény bejáratának 5 méteres körzetében tilos a dohányzás. A dolgozók kötelesek figyelmeztetni a dohányzási tilalomra az óvodába érkezőket, a szülőket. A tilalmat táblák is jelzik. 

Az intézményben nincs dohányzó alkalmazott.

 

4. TELEFONHASZNÁLAT RENDJE

.

Az óvodai telefonról történő hívás díját köteles mindenki kifizetni. Nevelési időben telefonhoz hívni csak sürgős esetben lehet a dolgozót. 

A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket csendes üzemmódban kell tartani. Magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, munkaközi szünetben vagy a legszükségesebb esetben lehet használni a telefont, megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát.

 

X. A GYERMEKEK FELVÉTELÉNEK ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE, AZ ÓVODAI JOGVISZONY KÖTELEZETTSÉGEI

 

Az óvoda, mint köznevelési intézmény a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a – nemcsak a körzetében lakó- gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen vagy a felvételi körzetben, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

 

1. ÓVODAI JOGVISZONY

 

Mikor részesülhet a gyermek óvodai ellátásban?

 

1. Három éves kortól mindaddig, amíg a gyermek eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. 

2. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetében élő hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely. 

A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor:

· a felvételhez szükséges kort betöltötte 

· teljesen egészséges 

· megbízhatóan szobatiszta

Túljelentkezés esetén figyelembe vesszük az alábbiakat:

· jár-e, vagy járt-e ide testvér

· a család gyakorolja- katolikus vallását

Az óvodai ellátásban a jogszabály így határoz:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2015. szeptember 1-jétől hatályba lépő rendelkezése szerint a gyermeknek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vennie.

Ez a kötelezettség azon gyermekekre vonatkozik, akik 2012. szeptember 1. előtt születtek, és még nem járnak óvodába.

A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető, valamint a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.

A köznevelési törvény alapján lehetőség van a két és fél éves gyermek felvételére is abban az esetben, ha minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

 

Az óvodaköteles gyermek felvételének eljárásrendje

 

Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (3 éves). Óvodánkba történő felvételnek nem kritériuma helyi lakosnak lenni, nem köti a felvételi jogosultságot a lakcím kártya.

A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek (3 éves) szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

 Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője május hónapban dönt az óvodához eljuttatott kérelmek alapján, döntéséről írásban értesíti a szülőt. 

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők kérését, az óvodapedagógus véleményét figyelembe véve. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy a csoportok száma ne lépje túl a maximális megengedett létszámot. (25 fő) Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha az alapító okiratban engedélyezett gyermeklétszámot a felvett gyermekek létszáma meghaladja. Ehhez minden esetben fenntartói engedély szükséges.

Az óvodai felvételről határozatban értesíti az óvoda a szülőt. 

Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, helyhiány miatt elutasító határozatban értesíti az óvodavezető a szülőt.

 

 Az óvodai jogviszony megszűnése

 

· ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek írásban be kell jelentenie jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik), 

· ha a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, 

· ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. 

· megszűnik az óvodai elhelyezés – a köznevelési törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével –, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda, írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzatot

 Óvodánk felvételi eljárás rendje

 

A fenntartó által jóváhagyott jelentkezési határidőt legalább 30 nappal a jelentkezés előtt nyilvánosságra hozzuk.

Óvodánkba a jelentkezést, és a felvételt minden nevelési évben nyílt nap előzi meg, amelyre a szülők a gyermekekkel együtt jöhetnek. Itt ismerkedhetnek az óvodapedagógusokkal, dajkákkal, és az intézményben folyó nevelő munkával, lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megtekintésére.

A szülő belső nyomtatványon, úgynevezett Szándéknyilatkozaton jelzi az intézmény fele, hogy gyermekét szeretné beíratni óvodánkba. Az óvoda számára ez csupán jelzés értékű információ a várható létszámról.

A jelentkezés a gyermek és a szülő személyes megjelenésével történik. A felvételnél figyelembe vesszük a család vallásos életét, illetve azt, hogy a szülők vállalják-e a nevelési programunkban megfogalmazott keresztény, katolikus nevelést. A testvér gyermekek előnyt élveznek.

A létszám beteltét követően a jelentkező gyermekeket az óvoda vezetője előjegyzésbe veszi, és megüresedő hely esetén jelentkezési sorrendben telefonon értesíti a szülőket. 

A felvételről a törvényi előírások értelmében az intézmény vezetője, túljelentkezés esetén a fenntartó dönt. 

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett, az óvodavezető dönt. 

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele a nevelési évben folyamatos. 

Az intézmény vezetője a gyermek felvételéről és az elutasításáról a szülőt mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint 15 munkanapon belül értesíti. 

Az óvodába történő felvétel a Felvételi és Előjegyzési naplóba történő beírással, válik érvényessé. 

Más óvodából történő átjelentkezés esetén a korábbi óvodából a gyermek az óvoda igazolását hozza magával az óvodánkba történő beiratkozáskor. 

Az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is.

A jelentkezéshez szükséges személyi okmányok:

· a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót (születési anyakönyvi kivonata, annak igazolására, hogy betöltötte a harmadik életévét) 

· lakcímet igazoló hatósági igazolványt

· a gyermek Taj kártyája 

· a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát 

· a gyermek oltási könyve, annak igazolására, hogy a kötelező oltásokat megkapta

· megkeresztelést igazoló okmány-keresztlevél

· Örülünk a plébánosi ajánlásnak

 

2. A GYERMEKEK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

 

A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait rögzíti. Naprakész vezetéséért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a felelősek.

A gyermek hiányzását a pedagógus a mulasztási naplóba jegyzi be, hónap végén összesíti, csatolja a hiányzás igazolását bizonyító orvosi igazolást.

Az óvodából hiányzás jogszabályi háttere:

A kötelező óvodáztatásban részt vevő gyermek hiányzása az óvodából 2015. szeptember 1-től:

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztás igazolása minden óvodaköteles gyermekre egyformán kötelező, akit nem mentettek fel az óvodakötelezettség alól, akár négy órát, akár többet tartózkodik az óvodában.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

§ a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, és ezt írásban aláírásával igazolja

 

§ a szülő írásbeli kérelmére a gyermek a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

§ a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

 

 

§ a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodába járási kötelezettségének eleget tenni.

 

Kérjük a szülőket, hogy gyermekük bármilyen távol maradását szíveskedjenek bejelenteni, és azt írásban, aláírva igazolni. Ezt megteheti a csoportoknál kihelyezett vezetői aláírással és pecséttel megnyitott „Hiányzások” füzetben.

Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. 

Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Kérjük, hogy elérhetőségük változását mindig pontosan jelentsék be a pedagógusnak. 

Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát is. Ennek elmaradása esetén a pedagógus nem veheti be a gyermeket, a többi kisgyermek egészségének védelme érdekében. 

 

 Az igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása

Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. 

 

Az igazolatlan hiányzás büntetési fokozatai:

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Öt nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.

Tíz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Húsz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (4)]

Szabálysértési eljárás óvodai hiányzás esetén

Tizenegy nap hiányzás esetén

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen - az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén –tizenegy nap

A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. [2012. évi II. törvény 11. § (1)]

A gyermekek érkezésének és távozásának eljárásrendje 

 

A napirend megismerése a szülők számára fontos feladat, ugyanis az óvodába érkezés és az onnan való távozás rendjét meghatározza.

Az óvoda rugalmas napirendet követ, követi a helyi szokásokat, rendezvényeket, időjárási viszonyokat. A napirend szervezését a csoportvezető óvodapedagógusok végzik, a napirendtől való jelentős időbeli eltérést az óvodavezető engedélyezheti.

A gyermekek a nyitás kezdetétől folyamatosan érkezhetnek, de a csoportok heti és napirendjének zavartalansága, valamint nevelőmunkánk eredményessége érdekében kérjük, hogy legkésőbb 8.30-ig hozzák be gyermekeiket.  A csoport napirendje minden hirdetőtáblán megtalálható. Az óvoda által biztosított külön játékos fejlesztő tevékenységekre, illetve a tanköteles gyermekek hitre nevelésére személyre szabott beérkezési idő van, amit a szülők tudnak és betartanak.

A gyermekek nevelése szervezett napirend alapján történik, mely az jelenti, hogy az óvodapedagógus a foglalkozásokat, a gyermekek játékához, mindennapi tevékenységéhez tervezi és kapcsolja. Zavarja tehát a napirendet, ha egy későn érkező gyermek átvételével meg kell szakítania a gyermekek foglalkozását.

 

3. TANKÖTELEZETTSÉG

Magyarországon – a köznevelési törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését és a kötelező óvodai nevelésben való részvételét.

Tankötelezettség kezdete:

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Az óvodás gyermek fejlődéséről, fejlettségéről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája, ideje a Pedagógiai Programban és az éves Munkatervben van rögzítve. 

Jogszabályi háttér:

45.§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

45.§ (4) A tankötelezettség kezdetéről

– az óvoda vezetője, 

– ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, 

– az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 

 

Az óvodavezető tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban

– igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, javasolja a gyermek további óvodai nevelésben való részvételét 

– javasolja, hogy a gyermek iskolai élet megkezdéséhez való fejlettségét szakértő, rehabilitációs bizottság mondja ki 

– javasolja, hogy a szülő vigye el a gyermekét nevelési tanácsadóba. „

 

XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ELJÁRÁSOK RENDJE

 

 

1. BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

Az óvodapedagógus közoktatási törvényben előírt feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket életkoruknak megfelelő szinten átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Az intézményi munkavédelem szolgálja az alkalmazottak és a gyermekek biztonságos munkafeltételeit, a veszélyek, ártalmak megszüntetését, a baleset-megelőzést. E feladatokat az intézmény érvényes, elfogadott Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A megjelölt feladatok végrehajtásáért elsődleges felelősséggel az intézmény vezetője tartozik, ill. az intézményben megbízott munkavédelmi vezető.

Ezért az óvodavezető különösen kiemelt feladata, hogy az épületben és az udvaron biztosított legyen a balesetmentesség, a dolgozók balesetvédelmi oktatásának megtartása, baleset esetén a szükséges intézkedések, jelentés, jegyzőkönyv elkészítése.

Az óvoda csak minőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. (A gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998 (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet). A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert rendeltetésszerűen használni. 

Az óvodapedagógus által foglalkozásokra készített és használt pedagógiai eszközei csak a védő-óvó előírások betartásával vihetők be a csoportba. Így:

· az anyaga környezetbarát legyen, textilnél mosható, tisztítható; 

· a festék, a ragasztó a gyermek egészségére ne legyen káros; 

· ne legyenek rajta szúrós, éle, kiálló felületek; 

· ne legyenek apró, könnyen lenyelhető alkotórészei; 

· ne rongálja a gyermek ruháját, könnyen kimosható legyen; 

· ne irritálja a bőrt. 

A játszóudvar, torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a karbantartó, csoportos dajka, óvodapedagógus rendszeresen ellenőrzi. A balesetveszélyes eszközöket, állapotot köteles jelezni az óvoda vezetőjének, és a veszélyforrás megszűnéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani.

Az óvoda épületének állapotában bekövetkezett balesetveszély esetén a fenntartó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról.

 

 A gyermekbalesetek megelőzési feladatai, ill. balesetek esetén teendő intézkedés rendje

Az óvónők feladata, hogy az épületben és az udvaron, ill. óvodán kívül biztosítsák a gyermekek számára a balesetmentességet. Baleset megtörténte esetén azonnal gondoskodnak a kisgyermek ellátásáról (mentőhívás, kötözés, hazavitel, elkísérés) ill. jelentik a történteket az óvodavezetőnek. Az óvónők feladata a szülők értesítése is. 

A dajkák tegyenek meg mindent a biztonságos, egészséges környezet megteremtéséért, megóvásáért. Baleset esetén felügyeletet lát el a csoport többi gyermekét illetően, gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, vagy a szülőt értesíti. Abban az esetben, ha a csoportban egy óvónő van, ő kíséri el mentővel a gyermeket.

Az óvoda vezetője teljes felelősséggel tartozik a gyermekek és alkalmazottak testi épségének megőrzéséért, a biztonságos és egészséges környezet megtartása érdekében. Baleset esetén – mérlegelve az eset súlyosságát – azonnal értesíti a mentőket, rendőrséget, vagy a tűzoltókat, s azonnal intézkedik a baleset okainak megszüntetése érdekében. Vizsgálatot kezdeményez, hogy történt-e személyes mulasztás, amely hozzájárult a balesethez. Vizsgálat után a felelősségre vonást kezdeményezi. A vétő, mulasztó ellen javaslatot tesz. Ugyanakkor javasolja a gyermekek balesetbiztosításának minél nagyobb számú megkötését. Ellenőrzéssel tartja fenn a biztonságot, a balesetvédelmet. 

Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és elvárható magatartásformát. 

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvodapedagógusok minden év szeptember elején a gyermekeket balesetmegelőző oktatásban részesítik.

A csoportnaplóban rögzítik azokat az óvó-védő szabályokat, amelyek betartása kötelező:

· az óvoda épületében, játszóudvaron 

· séták során 

· kirándulásokon 

· utazáskor

· rendezvényeken 

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig, az óvodavezető, figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. Minden balesetet köteles jelenteni az óvoda vezetőjének, részt venni kivizsgálásban és a jegyzőkönyv elkészítésében, 

 

 

 

Súlyos a gyermekbaleset, ha

· a sérült halálát, 

· valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodást, 

· életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, 

· súlyos csonkulást (végtagok, - részeik elvesztése), 

· beszéd képesség elvesztését, feltűnő torzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. 

 Gyermekbalesetek jelentése

 

A gyermekbaleseteket a törvény által előírt elektronikus nyomtatványon nyilván kell tartani. 

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közrehajló személyi, tárgyi és szervezési okokat. 

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 

A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának. A nevelési intézményeknek lehetővé kell tenni a szülői szervezetek képviselője részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásába. 

Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére.

Felnőtt balesetek jelentése

 

A baleset az azt észlelő dolgozó köteles jelenteni az óvodai intézkedésre jogosult vezetőjének és részt venni a sérült ellátásában.

A felnőtt balesetekről jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálását a munkavédelmi ellenőr végzi.

Az óvodavezető feladata a munkavédelmi szabályzat megléte (külső cég készíti), a szabályok betartásának ellenőrzése, a felnőttek oktatása.  

Felnőtt baleset esetén is a vezetőt kell értesíteni az elsősegélynyújtás, illetve az esetleges mentő kihívása után.

A megfelelő dokumentálásról, a balesetek jelentéséről, a hivatalos nyomtatványok beszerzéséről a törvénynek megfelelően a munkavédelmi felelős gondoskodik. (Munkavédelmi szabályzat2.RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

 

 Betartandó szabályok

· A gyermekek egészségügyi ellátása a mindenkor érvényes egészségügyi törvény szerint történik. 

· Védőoltás, gyógyszer adása tilos! 

· Betegségre gyanús, lázas gyermek nem látogathatja az óvodát. Napközbeni megbetegedés esetén a szülőket azonnal értesíteni kell. A szükségnek megfelelően a beteg gyermeket el kell különíteni. 

· A felnőttek egészségügyi vizsgálatáról az erre vonatkozó szabályzat szerint kell eljárni. 

· A felelős a feladattal megbízott munkatárs. (gazdasági vezető)

· Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, ételminta vétel, ételek hőkezelése).

· Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályok betartása szigorúan kötelező minden dolgozónak és szolgáltatást igénybe vevőnek. 

· Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított, legrövidebb időn belül haza kell vinnie.

· Az óvónőnek addig gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, a láz csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásról. 

· Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. 

· A gyermek, betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. 

· Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. 

· A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tisztaságra, fertőtlenítésre. 

· Az óvoda tálalókonyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. 

· Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű munka alkalmassági-, azt követően évente időszakos és szükség szerint sor kívül munka alkalmassági vizsgálaton megjelenni, munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni.

 

 

 A testi nevelés rendje

A mozgás, mint a gyermek alapvető szükséglete a Pedagógiai Program fontos eleme.

 

Az óvodában jelen van az óvodapedagógusok által szervezett mozgás, valamint a törvényben megengedett külső óraadó által tartott mozgásjavító torna, amelyet óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező személy tart.

A mindennapos testnevelés az udvari játék előtt minden nap délelőtt és délután, lehetőleg a szabadban legyen megtartva.

Biztosítani kell a gyermekek részére a sport versenyeken való részvételt életkoruknak megfelelően. Biztosítani kell a kirándulásokat, gyalogtúrákat, sétákat.

Biztosítani kell a szabad mozgást az udvaron. Nagy területen, a biztonsági előírásoknak megfelelő, képességfejlesztő udvari játékokkal.

A rendszeres mozgásra alkalmas helyek intézményünkben:

· tornaterem

· oratóriumi terem

· játszóudvar

· sportpálya

 Kirándulások, séták, egyéb programok, rendezvények látogatása esetére szóló biztonsági előírások

 

Az óvodában a gyermekek számára szervezett kirándulásoknak, sétáknak, egyéb rendezvényeken való részvételnek illeszkedni kell a Pedagógiai Programhoz, és be kell épülni az éves nevelési és program tervbe, amit az óvodavezető az éves terv ellenőrzésével jóváhagy. 

A csoportok a heti élményszerzések, séták tervezett helyét a heti tervben rögzítik. A szülőkkel szülői értekezleten meg kell beszélni ezeket a programokat. A szülők dönthetnek a programok költségeinek vállalásáról, és a gyermek csoport kísérésében való részvételéről.

Amikor az óvodát elhagyják a gyermekek, 10 gyermek mellé kell 1 felnőtt kísérőt biztosítani. Közlekedési eszközökön való utazás alkalmával dönthet az óvodapedagógus úgy, hogy dajka nénit vagy szülőt is visz magával. Minden esetben legalább egy óvodapedagógusnak kell a csoporttal tartózkodnia.

 

 

 

3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 

 

Rendkívüli eseménynek minősítjük azt az esetet, amikor a megszokottól eltérő, élet és/vagy balesetveszélyes helyzet áll elő, vagy teremtődik pl. bombariadó, tűzriadó, gázömlés-szivárgás, elektromos vezetékek meghibásodása, közlekedési baleset, kisgyermek veszélyeztetése, belvíz, hóakadály egyéb természeti esemény.

 Bombariadó

 

· Tudomásul vétel után – az intézmény nyitva tartása alatt – azonnal értesítendő az intézményben tartózkodó óvodavezető.

· Akadályoztatása esetén az SZMSZ –ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

· Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet.

· A tennivaló megtervezése: abban az esetben alkalmazható, ha van idő az esemény végiggondolására és a probléma megoldására (érdekeltek összehívása).

· Az épület kiürítéséről, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

· Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik a menekülési útvonal irányában.

· A tanév elején a dolgozókkal és a gyerekekkel – életkorúknak megfelelően – ismertetjük és gyakoroltatjuk a riasztás esetén történő teendőket.

· Próbariadót évente egyszer szükséges tartani.

· A kiürítésben minden dolgozó köteles részt venni. 

· A foglalkoztatók kiürítése, a gyermekek biztonságba helyezése a legfontosabb és elsődleges feladat.

· A gyerekeket fegyelmezett, zárt oszlopban kell levezetni oly módon, hogy a csoporthoz tartozó felnőtt vezeti és zárja a sort.

· A gyermekeket a másik óvodába kísérjük át.

· A gyors kiürítés érdekében minden bejáratot ki kell nyitni.

· Utolsóként felnőtt hagyhatja el az épületet!

· Kiürítés után az épületben senki nem tartózkodhat!

· A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az óvodavezető azonnal telefonon ill. rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

Tűzeset

· az intézményvezető saját hatáskörben felelős a megelőző és mentő tűzvédelmi előírásokból adódó feladatok ellátásáért. 

· a tűzvédelmi feladatokat az érvényes Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

· a szabályzat előírásainak betartásáért az intézményvezető tartozik teljes felelősséggel. 

· a szükséges intézkedések megtételére a rendkívüli események szabályozása szerint kell eljárni.

 

 Belvíz

· ha munkaidőben történik, akkor a jelenlévő vezető irányításával a pince kiürítése, az értékek mentése minden dolgozó kötelessége 

· munkaidőn túl, ha zárva az óvoda és nem tartózkodik bent senki (elsősorban nyári szünetben) a vezető intézkedik a kár megszüntetésére, a vagyon védelmére, ezért szükség szerint berendelheti rendkívüli munkára a dolgozókat 

· a vezető a szakértőkre támaszkodva, dönt a gyermekek biztonságos elhelyezéséről az épület védett szárnyában

· az otthon lévő szülőket értesíti és kéri a gyermek otthontartását 

Egyéb nem várt esemény esetén:

· rendkívüli időjárás esetén is kinyit az óvoda és fogadja a gyerekeket, ill. a fenntartó utasításának megfelelően jár el az intézményvezető 

· az ügyeletet elsősorban a közelben lakó dolgozók berendelésével oldjuk meg 

· ha a gyermeklétszám csoportonként csökken, összevont csoportokkal működünk 

· 10 fő felett az óvodában egy ügyeletes csoport látja el a feladatot, a többi dolgozót szabadságoljuk

· ha a gyermek a 17 órai zárás után még az óvodában marad, úgy az ügyeletes óvónő köteles a gyermek felügyeletét biztosítani mindaddig, amíg a szülők érte nem jönnek, ill. addig intézkedik, érdeklődik a szülők távolléte felől.

Teendők:

· ha van a családnak vagy a munkahelynek telefonja, akkor először értesítjük 

· ha nincs elérhetőség, úgy legalább 20 percet várni az óvodában

· ha még mindig nem jelentkeznek, akkor közelben lakás esetén hazakísérjük a gyermeket 

Gyermekbántalmazás esetén, (ha a gyermeken látható nyomai vannak) teendők:

· óvodavezető értesítése és utasításainak megfelelő intézkedés megtétele, azaz értesíteni kell a Területi Gyermekvédelmi Hivatalt 

· a szülővel megbeszélni az esetet, az óvónő és gyermekvédelmi felelős folyamatosan megfigyeli a gyermeket, súlyosságnak megfelelő mérlegelés, 

· a következő bántalmazásnál a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése levélben, intézkedés kérése 

 

XII. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, ÉTKEZÉS, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK

 

 

1.A TÉRÍTÉSI DÍJFIZETÉS RENDJE:

 

A Szülő gyermeke részére megrendeli az étkezést, mely szolgáltatásért étkezési térítési díjat fizet. Az étkezési díjak térítése  2015.szeptember 1.-től a következőképpen változik:

 

2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról

Hatályba lépés: 2015. július 01. (eljárási szabályok), 2015. szeptember 01. (új kedvezményezettek köre)

A törvény értelmében bővül az ingyenes étkezésben részesülők köre.

 

A gyermekek közül kik jogosultak ingyenesen étkezni az óvodában:

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek

a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek

azok az egészséges gyermekek, akiknek családban nevelkedő testvére – függetlenül az életkorától – tartósan beteg vagy fogyatékos.

akiknek családjában három vagy több gyermeket nevelnek,

akiknek a nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság

akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át (2015. évben a 89 408ft-ot).

Ki igényelheti az ingyenes gyermekétkeztetést?

az óvodába járó gyermek szülője (elég, ha a z egyikszülő megigényli)

az óvodába járó gyermek családba fogadó gyámja

a nevelésbe vett, óvodába járó gyermek 

 

Aki nem jogosult ingyenes étkezésre, az alábbi szabályok vonatkoznak rá:

· a személyi térítési díjat 1 hónapra előre kell fizetni, de legkésőbb tárgyhó 15. napjáig, ezért minden hónapban a térítési díj befizetés napját úgy határozzuk meg, hogy a jelzett időig a befizetés megtörténjen. 

· a térítési díjszedés időpontját a csoportok faliújságára kifüggesztjük. 

· a díjat a szülők utalhatják, vagy a gazdasági vezető irodájában fizethetik be. 

· a gyermeke hiányzása esetén a szülőnek kell lemondani az étkezést (szóban vagy telefonon), ill. érkezés előtt visszajelezni szükséges.

· a le- és visszajelentéseket, ha 13 óráig megteszik, akkor másnapra  megoldott a le és a megrendelés. 

· a lemondott étkezési napok díját a következő havi befizetésnél tudjuk jóváírni. 

· a nem jelentett vagy későn jelentett hiányzás esetén a térítési díj visszafizetésére, jóváírására nem tarthatnak igényt. 

· az óvodából véglegesen távozó gyermek szülője részére (elköltözik a család) az utolsó óvodában töltött napon kerül kifizetésre a túlfizetés.

· iskolába menő gyermekek esetében június 30.-án történik a túlfizetés kifizetése, míg az iskolába menő, de nyári ügyeletben még járó gyermekek esetében a kifizetés az utolsó óvodában töltött napon lehetséges, ill. augusztus 31.-én, mivel óvodai jogviszonyuk ekkor szűnik meg. 

· a befizetés módja a szülő által választott, banki utalással, vagy kézpénzes formában lehetséges.

· pótbefizetésre minden hónapban egyszer van lehetőség. 

· a térítési díjat, mint bevételt számítógépes adatfeldolgozás rögzíti. 

· az óvodában a gyermekek szociális helyzetüknek megfelelően a törvény által illetve az önkormányzat rendelete alapján térítési díjkedvezményben részesülhet.

· az étkezési térítési díjból kedvezmény illeti meg:

· a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőt a tartósan beteg gyermeket 

· a 3 vagy több gyermeket nevelő családban élőt 

· a család jövedelme alapján ún. rászorultsági kedvezmény kérhető 

· első esetben a kedvezményt a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán kell igényelni. 

· második esetben orvosi szakvélemény szükséges. 

· mindkét esetben a határozatot intézményünkhöz be kell nyújtani. 

· három vagy több gyermekes család esetében az étkezési kedvezményre jogosító nyilatkozatot külön forma nyomtatványon intézményünkhöz kell benyújtani, a szükséges iratokat csatolva. 

· negyedik esetben a jövedelemről szóló igazolások alapján az óvodavezető dönt. 

Az ingyen étkező gyermek szülője is köteles lemondani az étkezést, ha gyermeke beteg, vagy más okból hiányzik az óvodából.

 

 Étkezés 

A gyermekek napi háromszori étkezésének (tízórai, ebéd, uzsonna) megszervezése az óvoda feladata.  Az óvodában elfogyasztott ételekből ételmintát 48 órán át őrizzük meg. 

Egész napos kirándulások esetén a csoportvezető óvónők leegyeztetik az üzletvezetővel az elvihető tízórai, ebéd és uzsonna tartalmát. Más kirándulások esetén mindig úgy indulnak el a csoportok, hogy a tízórait elfogyasztják, és későbbi ebédig visszaérkeznek az óvodába. Folyadékról minden esetben gondoskodni szükséges, mely a csoportot kísérő felnőtt pedagógiai munkát segítő alkalmazott kötelessége. 

 

1.GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

 

Óvodánkban feladatkijelölés alapján gyermekvédelmi felelős látja el e tevékenységet. Éves munkatervet készít, ill. évente legalább egyszer írásos beszámolóban számolnak be nevelőtestület előtt a végzett munkájukról. Nevelési év közben a Pedagógiai Programban rögzítettek szerint járnak el. E feladatvégzésért pótlékot nem állapított meg a törvény. A szülőket a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A szülők tájékoztatása céljából, ki kell függeszteni a faliújságra a Gyermekvédelmi Intézmény elérhetőségét, a gyermekjogi képviselő nevét, székhelyét, fogadási rendjét.

Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A törvény szerint minden dolgozó kötelessége a gyermekek védelme, a jelzőrendszer működtetése, a gyermekbántalmazás megelőzése.

Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.

 

Az óvónő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője útján köteles az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek –más vagy saját magatartása miatt- súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet.

Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében.

Az óvoda vezetője felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséért.

 

 

XIII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

 

Óvodai programunk egyik sajátossága a család bevonása az óvodai életbe, a család mint intézmény, támogatása. A fenntartó és a szalézi szellemiség fontos alapelvként várja el ezt óvodánktól. Ebben a megközelítésben is jelentőséggel bír a rendezvények, ünnepségek-ünnepek szervezése, hagyományok ápolása, megőrzése.

A programban írtak alapján a következő alapelemeket emeljük ki:

· valamennyi szervezett rendezvény során érzelmileg gazdagodjanak a gyermekek, 

· közös programok szervezésével a „mi” tudat erősítése, 

· a szabadidős programok szervezésével a kultúraközvetítés felvállalása, ezáltal az óvoda erőforrásainak gyarapítása, 

· a család és az óvoda kapcsolatrendszer kiteljesítése a sokféle rendezvény, tevékenység által. 

· a család, mint biztonságot nyújtó hely a gyermek számára

· jó együtt lenni szalézi szeretetben és vidámságban

· óvodánk feladata a misszió, családok megszólítása a hitre, bekapcsolása az egyházközségbe

 

1.HITOKTATÁS

Óvodánk katolikus, keresztény, szalézi nevelési alapelvek szerint működő intézmény. Az alkalmazotti kör megismerte, és elfogadta az Etikai Kódex előírásait, és magára nézve kötelező érvényűnek tartja. Pedagógiai Programunkban kiemelt feladat a hitre nevelés, mely tervezett, szervezett formában történik, naponta, éves terv szerint. Elvárás,hogy Don Bosco megelőző nevelési módszerét minden kolléga ismerje és alkalmazza. 

A hitre nevelésért felelős:

óvodavezető

óvodapedagógusok

szalézi nővérek közül a mindenkori, hitre nevelésre kijelölt nővér

a fenntartó

Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy az evangéliumi szeretet jegyében tanulják meg tisztelni, szeretni a másik embert, fogadják el társaik egyéniségét, viselkedését, tudják kifejezni magukat keresztény módon, gyakorolják a krisztusi megbocsátást és alázatot, legyenek képesek alkalmazkodni. Az esetleges konfliktusokat, a durvaságot mellőzve, szeretettel, békésen oldják meg.

Ezen törekvésünk sikerének érdekében, kérjük a szülőket, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. 

 

2. AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS RENDEZVÉNYEI:

 

· KPSZTI konferencia

· lelkigyakorlat 

· házi továbbképzések

 

3. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI

 

 Egyházi ünnepek:

Veni Sancte

Októberi rózsafüzér

Erzsébet nap

Adventi lelki est

Adventi várakozás

Karácsonyi együttlét

Betlehemezés

Vízkereszt

Laura Vicuna nap

Don Bosco ünnep

Balázs áldás

Hamvazó szerda

Nagyböjti lelki nap

Húsvét 

Hálaünnep

Egyházközségi családi nap

Te Dum

Óvodás Szentmisék

 Hagyományteremtő programok:

 

Szüreti felvonulás

Ismerkedő est- új szülők bemutatása

Szüret, must készítés

Állatok világnapja-kirándulás

Márton nap

Mikulás

Mézeskalács sütés

Karácsony

Farsang

Apák napja

Márc.15.-Nemzeti Múzeum

Húsvéti locsolkodás

Anyák napja

Gyermeknap

Búcsú az óvodától-évzáró

Bátorság próba az iskolába indulóknak

Névnapok, születésnapok megünneplése

Kirándulások:

Szeptember: Gödöllő-városi piac

Október: Állatok világnapja alkalmából

Február: Veresegyház- Medvepark

Február: Fővárosi Nagycirkusz

Március: Budapest-Nemzeti Múzeum

Március: Gödöllő-városi piac

Április: Gödöllő-vasúti pályudvar

Április: Fót-Templom, Gyermekváros

Április: Budapest-Közlekedési Múzeum

Május: Madarak-fák napja

Május: Évzáró kirándulás a családokkal

A csoportok az éves tematikájuknak megfelelően szerveznek sétákat, kirándulásokat.

 

4. A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

Nemzetünk, lakhelyünk és az intézmény hagyományainak ápolása, megőrzése, magyarságtudatunk elmélyítése a gyermekekben, minden nevelő feladata és kötelessége.

A helyi hagyományőrzésben való részvétel a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik.

Kiemelt feladatok:

· a katolikus és nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a gyermekek keresztény értékrendhez való közeledését nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyítse.

· a közösségi élet formálását szolgáló egyéb helyi hagyományok ápolása.

· a közös ünnep, cselekvés a gyermekeket egymás megbecsülésére és tiszteletére nevelje.

· a rendezvények, ünnepélyek lelkiekben gazdag, megfelelő színvonalú előkészítése, 

· a gyermekek – az életkori sajátosságok, képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő felkészítettségének biztosítása,

· tájékoztató a honlapunkon az intézményi működéséről, a pedagógusokról és a gyerekekről, a kiemelkedő eseményekről. 

· az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

· az éves munkaterv tartalmazza a nevelési év eseményeit

· az intézményvezető minden hónapban elkészíti a havi esemény tervet, mely pontosan rögzíti a tevékenység helyét, idejét, felelősét

· minden hónapban a nevelőtestület megbeszélésen dönt a nagyobb szervezési kérdésekről, feladatelosztásról, felelős.

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 

/SZMSZ/ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA 2

2. A SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE 4

3. AZ SZMSZ IDŐBELI, TERÜLETI  ÉS SZEMÉLYI HATÁLYA 4

II. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI 5

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5

1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 6

2. A VEZETŐ - ÉS A SZERVEZET  TAGJAINAK  KAPCSOLATTARTÁSI  RENDJE 11

IV. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK 12

2. NEVELŐTESTÜLET 13

3.SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 15

4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 17

5. GYERMEKKÖZÖSSÉGEK 19

V. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS ÁLTALÁNOS FORMÁI 19

1. BELSŐ KAPCSOLATOK 19

2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 22

VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 23

1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK 23 

2. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS 25

3. A NEVELÉSI ÉV RENDJE 26

VII. AZ ALKALMAZOTTI KÖR MUNKARENDJE 27

1.  AZ ÓVODAVEZETŐ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 27

2. ÓVODAPEDAGÓGUSOK 28

3. GAZDASÁGI VEZETŐ, ÓVODATITKÁR 34

4. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS 37

5. DAJKA 40

VIII.  INTÉZMÉNYI BELSŐ ELLENŐRZÉS, A VEZETŐI ELLENŐRZÉS 44

1.A VEZETŐI ELLENŐRZÉS CÉLJA 44

2. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDJE 44

IX. AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATI RENDJE 46

1. AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 46

2. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENN TARTÓZKODÁS RENDJE 48

3. DOHÁNYZÁS RENDJE 50

4. TELEFONHASZNÁLAT RENDJE 50

X. A GYERMEKEK FELVÉTELÉNEK ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE, AZ ÓVODAI JOGVISZONY KÖTELEZETTSÉGEI 50

1. ÓVODAI JOGVISZONY 51

2. A GYERMEKEK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 54

3. TANKÖTELEZETTSÉG 57

XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ELJÁRÁSOK RENDJE 58

1. BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 58

2.RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS 62

3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 64 

XII. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, ÉTKEZÉS, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK 66

1.A TÉRÍTÉSI DÍJFIZETÉS RENDJE 66

XIII.GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 69

XIV. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 70

1.HITOKTATÁS 70

2. AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS RENDEZVÉNYEI 71

 

3. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI 71

4. A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 73

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Joomla 3.0 Templates - by Joomlage.com