A LAURA VICUNA RÓMAI KATOLIKUS ÓVODA

 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

A nevelőtestülettel felülvizsgálva módosította: Varga Györgyné - óvodavezető

 

KÖSZÖNTŐ 4

AZ ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI 5

Törvényi háttér 6

I. Bevezetés 7

1. Óvodánk története 8

2. Katolikus közoktatási intézmények küldetése 9

3.  A Szalézi Család küldetése 10

4.  A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé 11

5.  A Szalézi Család küldetése a pedagógus felé 12

6.  A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé 15

7.  A szalézi család küldetése a gyermek felé 15

8. Az Egyház, nevelésre irányuló alapelvei 16

9.  A szalézi nevelés alapelvei 17

II. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép 18

1.  Katolikus gyermekképünk 18

2. Katolikus óvodaképünk 20

III. Don Bosco nevelési módszere 22

1. A megelőző módszer 22

2. Óvodánk nevelési alapelvei 24

IV. Az óvodai nevelés tartalma, célja és feladatai 25

1. Az óvodai nevelés célja: 25

2. Óvodánk nevelési feladatai: 26

3. Hitre nevelés 27

4.  Az egészséges életmódra nevelés 29

5. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés 32

6. Anyanyelvi nevelés 36

7. Az értelmi nevelés 38

V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 40

1. Személyi feltételek 40

2. Tárgyi feltételek 40

3. Az óvodai élet megszervezése 41

4. A program szervezeti - és időkeretei 42

VI. Az óvoda kapcsolatai 43

1.Az óvoda és a család 43

2. Az óvoda és az Egyházközösség kapcsolata 46

3. Az óvoda és a Szalézi Nővérek kapcsolata 46

4. Az óvoda és az iskola 46

5. Rugalmas iskolakezdés 47

VII. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 48

1. Játék 48

2. Vers, mese, dramatikus játék 49

3. Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás 51

4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 52

5. Mozgás 54

6. A külső világ tevékeny megismertetése 56

7. Munkajellegű tevékenységek 58

8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 59

9. Az iskolakezdéshez szükséges feltételek 60

VIII. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM 62

1. Esélyegyenlőség 62

2. Gyermekvédelem az óvodában 63

3. Migráns gyermekek nevelése 66

IX. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK 67

X. JELES NAPOK - ÜNNEPEK - PROGRAMOK………………………………………………………………………..70

 

 

KÖSZÖNTŐ

 

 Köszöntöm mindazokat, akik óvodánk programját kezükbe veszik, megismerik, és úgy 

 döntenek, hogy legféltettebb kincsüket, a gyermeküket e program szerint szeretnék nevelni óvodapedagógusaink segítségével. Köszönöm a nevelőközösségnek, hogy lelkesen, aktívan vett részt pedagógiai programunk módosításában, amely hűen tükrözi elképzeléseinket, feladatainkat és kitűzött céljainkat. Nevelésünkben vezérfonal a vallásosság, a gyermek feltétel nélküli, elfogadó szeretete, személyi méltóságának tiszteletben tartása. Pedagógiai Programunk ebben a szellemiségben íródott, kiegészülve a katolikus nevelés alapelveivel és a szalézi megelőző módszerrel.

 

Óvodánk helyi nevelési programjának elkészítésekor figyelembe vettük:

 

A módosított Óvodai nevelés országos alapprogramját

Az Egyház Törvénykönyv ide vonatkozó részeit

A katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részeit

A szalézi szellemiség alapelveit

A helyi viszonyokat, adottságokat, tradíciókat

 

Katolikus óvodánk a  köznevelési rendszer legalsó láncszeme, szakmailag önálló nevelési intézmény. A családi nevelés kiegészítését figyelembe véve neveljük a gyermekeket harmadik életévüktől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig. Óvodánkba a hívő családok gyermekeit várjuk, de szívesen fogadjuk azokat a gyermekeket is, akik szülei igénylik a keresztény nevelést, és vállalják, hogy otthon a családban is támogatják az óvodánkban folyó nevelőmunkát.

 

 

„Ha az életedet valami nagyon jónak és nemesnek akarod szentelni, valami szentnek, sőt isteninek, akkor neveld az ifjúságot.” Don Bosco

 

 

AZ ÓVODÁNK JELLEMZŐ ADATAI

Intézményünk neve: Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda

Intézményünk címe: 2146 Mogyoród Dózsa György u. 39.

Elérhetőség: 28 440 787/ Fax is

 mobil telefonszám: 06 30 542 9461

Email cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Óvodánk jellemző adatai: 3 csoport

Honlapunk: www.lauravicunaovoda.hu

Alapító Okiratban engedélyezett gyermeklétszám: 75 fő

OM azonosító: 032816

A nevelés nyelve: magyar 

Térítésmentes szolgáltatásaink:

Óvodai foglalkozások

Logopédia 

Tanulási nehézséggel küzdő gyermekek felzárkóztatása

Hitoktatás

Rendszeres egészségügyi felügyelet

Óvodai eszközök használata

A fenntartó neve:  Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek

A fenntartó címe: 1029 Budapest Templom köz 1.

Az alapító neve: Váci Megyés Püspök Úr

Az alapító címe: 2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1.

Az Alapító Okirat kelte: 1994. január 22.

A működési engedélyt kiadó szerv neve:  Polgármesteri Hivatal

A működési engedélyt kiadó szerv címe: 2146 Mogyoród, Dózsa György út 40.

 A működési engedély kelte: 1994. augusztus 22.

A közoktatási megállapodás megbízójának neve: Mogyoród Község Képviselőtestülete

A közoktatási megállapodás megbízójának címe: 2146 Mogyoród, Dózsa György út 40.

A közoktatási megállapodás kelte:  1994. december 5. 

 

Törvényi háttér

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és annak aktuális módosításai

32/1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai

1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról.

2003.évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról

255/2009(XI.20) Kormány Rendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása

2011évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről

2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

229/2012(VIII.28) korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről és módosítása

23/1997. (VI.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei

32/1997 (XI. 5. ) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai

Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Továbbá a fenntartói és a helyi (önkormányzati) rendeletek, valamint a katolikus óvodák részére elkészített segédanyag

Egyházi Törvénykönyv 

II. Vatikáni Zsinat dokumentumai

Etikai Kódex

Intézményi Etikai Kódex

Alapító okirat

.

I. Bevezetés

 

     Minden gyermeket – mint fejlődő személyiséget – elfogadó, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. A nevelésben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Intézményünk is, az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Minden fejlődési korszaknak meg van a maga jellemzője, érdeklődésben, befogadásban, kommunikációban, érzelmi szükségletben. Pedagógiai tervezésünkben, annak gyakorlati megvalósításában ezek meghatározó szempontok.

Olyan nevelési módszert alkalmazunk óvodánkban, amely segíti a harmonikus, alkalmazkodó, békeszerető és elfogadó személyiséggé válást, ami működésbe hozza és erősíti belső erőforrásait, hogy így felnőve "jó keresztényekké és becsületes állampolgárokká váljanak". Ez a módszer Don Boscó megelőző módszere, a szalézi pedagógia. Lényege: a gyermeket olyan helyzetbe, és körülmények közé helyezem, olyan elfoglaltságot kínálok fel neki, hogy „lehetetlen rossznak lennie, és bűnt elkövetnie”.

Egyre nagyobb felelősséget jelent a szülők és az óvodapedagógusok részéről megőrizni a gyermekkor nyugalmát, derűjét. Ugyanakkor fel kell őket vértezni mindazzal a keresztény élettapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. 

A katolikus óvoda egész napja, a tevékenységi formáival, a közösség alakítás sajátos evangéliumi világszemléletével igyekszik ezt a célt megvalósítani. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka, és őt, mint fejlődő személyiséget gondoskodó, különleges szeretet illeti meg. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evengelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. 

Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy az őket körülvevő felnőttek (nevelő közösség) élete példájából tapasztalják meg Istent, és az ő gondoskodó szeretetét. 

 

1. Óvodánk története

 

Óvodánk néhány szülő elgondolásából született meg. Kérésükkel az akkori plébánoshoz fordultak, aki  a megvalósításhoz a Segítő Szűz Mária Leányai nővérek segítségét kérte (1992. december 8-tól működnek Mogyoródon). A falu katolikus közössége nagy örömmel fogadta az ötletet.   Az óvoda elindításával a rend egyik nővérét bízta meg az egyházközség testülete.  

1993. október 2-tól a szülők áldozatos   munkája, és a jó szervezés gyümölcseként, egy visszakapott és felújított régi iskolaépület két helyiségében félnapos tevékenység kezdődhetett meg  a kisgyermekek számára.

Átmenetileg a gyermekek felügyelete, és foglalkoztatása csak így volt megoldható. Ekkor még, mint családi napközi működtünk, fenntartónk az egyházközség volt. Egyre több szülő jelezte, hogy gyermekét szeretné katolikus óvodánkba beíratni. A plébános atya az akkori polgármesterrel együttműködve kezdték kidolgozni a terveket.  Ezt a kezdeményezést karolta fel, és támogatta anyagi tekintetben, a váci püspökség, majd 1994. január 22-én megalapította Mogyoródon a Laura Vicuna Római Katolikus Óvodát. A szalézi nővérek segítségével, azóta is a Don Boscó-i megelőző nevelési módszer szerint folyik a nevelés. A tárgyi feltételek kialakítása után 1994. szeptemberétől egy, az 1995-ös tanévtől két vegyes csoporttal működött az óvoda.

Intézményünk 2011-ig a váci püspökséghez tartozott, a fenntartói jogokat, kötelességeket a váci EKIF gyakorolta. 2012-ben fenntartóváltás történt, és ezzel együtt egy új időszámítás is óvodánk életében. Átvettek bennünket a Segítő Szűz Mária Leányai Don Boscó Nővérek. Az új időszámítás azt jelenti, hogy minden tekintetben fejlődésnek indultunk. Szép és nagy fejlesztések, beruházások indultak. Három csoportossá bővültünk, a tornaterem is kialakításra került. Az irodai rész megújult, és utolsó mozzanatként a játszó udvarunk műfüves borítást kapott. Kialakult egy viszonylag állandó, együtt dolgozni tudó nevelőközösség, amely elhivatott, és igényes  pedagógiai munkájában.

Óvodánk névadója Laura Vicuna, egy serdülő lány, aki 1891. április 5-én Chilében, Santiagóban született. A Segítő Szűz Mária kollégiumban Don Bosco megelőző nevelési módszerével nevelkedett, az Argentínai Andok lábánál. Ez a vidám fiatal lány hamar a Jézussal való barátság mintaképévé vált a fiatalok számára. Hűségesen teljesítette mindennapi feladatait és segítőkészséget tanúsított társai iránt. Hősies erővel és Istenbe vetett bizalommal viselte a testi és lelki szenvedéseket, amelyek meghaladták életkora erejét. A Szentlélek indítására életét felajánlotta az édesanyja üdvösségéért. 1904. január 22-én halt meg Julius de los Andes-ben (Argentína). 

II. János Pál 1988. szeptember 3-án avatta boldoggá, Castelnuovo Don Bosco (Asti - Olaszország) a Fiatalok boldogságainak hegyén, ezzel elismerve egyben ennek a nevelési módszernek az eredményességét is.

 

 

2. Katolikus közoktatási intézmények küldetése 

 

„Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet,… Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig”

(Mt 28,19-20)

 

"Bármilyen fajhoz, társadalmi osztályhoz tartozzék valaki, bármilyen életkorú legyen, személyi méltósága folytán elidegeníthetetlen joga van olyan neveléshez, amely megfelel élete céljának, amely alkalmazkodik egyéni képességeihez, neméhez az adott kultúrához, és a nemzeti hagyományokhoz, de ugyanakkor nyitott a testvéri kapcsolatra más népekkel, szolgálva a valódi egységet és békét a földön. Az igazi nevelés a személyiséget fejleszti ki – a személy végső célja, mint rendező elv szerint –, de egyúttal javára van annak a társadalomnak is, amelynek a személy tagja, és amelynek életében, mint felnőtt majd tevékeny szerepet vállal. A gyermeket és a fiatalt segíteni kell, mégpedig a lélektan, a pedagógia és a didaktika mai eredményeit felhasználva testi, erkölcsi és értelmi képességeik harmonikus fejlődésében és abban, hogy egyéni életútjukon fokozatosan egyre nagyobb felelősségtudatra tegyenek szert kitartó erőfeszítéssel és az igazi szabadságért vívott küzdelemben, állhatatosan és nagylelkűen szállva szembe az akadályokkal."

(II. Vatikáni Zsinat: Nyilatkozat a keresztény nevelésről)

 

Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése. A misszionálás egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben nevelés, és a tanulás megalapozása folyik. Az Egyház küldetése, hogy, hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai, iskolai nevelésnek is. 

A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.

Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit. Az erkölcsi nevelés alapjait is a család, majd az intézményes nevelés, az óvoda rakja le.

A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására.

Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat.

 

3.  A Szalézi Család küldetése 

 

A „szaléziasság” alapelve Don Bosco szerint az életszentség. Olyan életszentség, amely a kötelességteljesítésen, tanuláson, munkán és a közösségi életen, az óvodát tekintve pedig a szabad, élményszerző közös játékon alapul. A szalézi óvodapedagógus, mint a szalézi család tagja, ezen eszközök, tevékenységek által kezdi meg a kisgyermekek terelgetését az életszentségre vezető úton. Ehhez adja saját életmintáját, példáját, mely megkérdőjelezhetetlen.

A fejlődés, az alakulás, mindig sajátja volt Don Bosco módszerének. A szalézi óvodapedagógus is különös hangsúllyal veszi figyelembe az óvodás gyermekek testi, lelki fejlődését, személyiségük alakulását. A tevékenységeket ennek megfelelően tervezi, szervezi és valósítja meg.

Amikor a katolikus nevelésről beszélünk, tudnunk kell, hogy Jézus által adott küldetésről van szó. Éppen ezért szükséges megfontolni:

a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetést

az Egyházi törvénykönyv rendelkezéseit

a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat

 

 

4.  A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé

 

Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.”

A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.

     A keresztény nevelés magába foglalja minden emberi cselekedet, érzelem, családi- és társadalmi élet tevékenységének összességét, azért, hogy azokat rendezze, értékesítse és felemelje Jézus példája és tanítása szerint.

A katolikus óvodai nevelésben megjelenítendő értékek:

a gyermek vallásos fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet biztosítása,

a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, a szeretet, a megbecsülés és a bizalom légköre,

a keresztény pedagógia megjelenítése, alkalmazása a gyermek személyiségének alakításában,

a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakítása,

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységek biztosítása, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra,

a játékon és tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, vallásos, és emberi értékek közvetítése

 

Keresztény nevelésünk alapja a keresztény nevelőközösség.

Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljainkat csak akkor érhetjük el, ha óvodapedagógusainkat, és a technikai dolgozóinkat is áthatja a katolikus küldetéstudat, és a meggyőződésből fakadó hit.

Keresztény nevelő csak az lehet, aki maga is élő hitű, jóra törekvő, elkötelezett keresztény. Aki aktív tagja valamilyen keresztény közösségnek. Kollégáink feladata, hogy katolikus, szalézi lelkülettel megvalósítsák konkrét nevelési céljainkat, belülről fakadó személyes példaadással.

 

5.  A Szalézi Család küldetése a pedagógus felé

A nevelőt Don Bosco a következőképpen jellemzi: 

„Az ifjúság javára szentelt ember.”

 

A zsinat így fogalmaz:

„a nevelők gondoljanak felelősségükre: tőlük függ elsősorban, hogy a katolikus „iskola” valóra tudja-e váltani céljait és kezdeményezéseit.” 

A II. Vatikáni Zsinat tanítása 193. old. 

Don Bosco a minőségre törekedett, különösen, ha az ifjúság neveléséről és  Istenhez való viszonyáról volt szó.

A nevelő küldetésének lényegét az alábbi pontokban foglalta össze:

Rendszerének alapja az Istenbe vetett hit. Hívőnek lenni, vallásos meggyőződés szerint élni, másokat is Istenbe vetett hitre tanítani.

 

A második helyre a közösségi életet állítja. A szívélyes  „atya-fiú viszonyt a nevelők és a növendékek” között. Az egészséges közösség jellemzője a vidámság és az öröm. Az öröm a nevelési módszerének a lelke, szalézi lelkiség feltétele.

 

Testvéri tevékenység, azaz sohasem önkényes cselekedetek. A közösségi élet ellenségei az önszeretet és individualizmus. Isten népe vagyunk mindannyian – éljünk közösségben, tehát közösen! 

 

 

A keresztény nevelőnek, hogy Don Bosco példájára tudjon nevelni, a következőkre  kell ügyelnie:

 

Saját személyében, gazdag, maradandó, a keresztény értékrendnek megfelelő értékeket képviseljen.

A gyerekek hallgassanak rá, képes legyen elérni céljait.

Mint határozott vezető és példakép álljon a gyermekek előtt, szavai, tettei következetességet mutassanak.

 

Szalézi pedagógiájában így foglalta össze követelményeit: vallásosság, vidámság, tanulás és jámborság.

Egy harmonikusan működő katolikus intézményben szükséges, hogy valódi közösség alakuljon ki az ott dolgozó pedagógusokból. 

 

A hiteles közösség ismérvei: 

 nevelői egység, amely egyesíti a munkatársakat a pedagógiai program megvalósításában, ahol a kötelességét mindenki feladatköre szerint valósítja meg. 

felelősségteljes együttműködés, közös feladatvállalás, melyet az evangélium szellemében teljesítenek. Olyan tanúságtétel, amely nem csak építi a közösséget, hanem kisugározza a környezetre is. 

 

Don Bosco, nevelésében hangsúlyozza a nevelő példamutatását az élet minden területén, kiemelten a hitéletben. A hit főként személyes kapcsolatok által, közösségben születik és növekszik.

Pedagógiájában nevelő és a növendék olyan egységet alkot, ahol a szabadság és tekintély elve összekapcsolódik a meggyőzés, megelőzés módszerével. 

 

A szalézi nevelői közösség közvetlen, és közvetett résztvevői:

a gyermekek, a neveléshez való jog hordozói, akiknek a nevelés során kibontakozik személyiségük. 

az óvodapedagógusok, akik felelősek a gyermekek szakmai és hitbéli neveléséért, egyenrangú kapcsolatot tartanak a családokkal. Fontos a pedagógusok helyes önismerete, önelfogadása, és állandó önképzése.

a kisegítő személyzet, akik a nevelői közösség teljes jogú tagjai. Az óvodában dolgozó két közösség olyan emberek együttmunkálkodása, akik a krisztusi értékrendnek akarnak érvényt szerezni a nevelés minden területén. 

Az óvodavezető „Legyen a türelem és szeretet példaképe”, beosztottjainak „barátja, testvére, gyakorta „érintkezzék” munkatársaival, bizalommal, jóindulattal legyen hozzájuk.” 

A munkatársaknak „egy szívet, egy lelket kell alkotniuk” vezetőjükkel. Az együtt elfogadott program egységben történő megvalósítása „a házainkat valóságos földi paradicsommá varázsolja”.

A szülők, akik a gyermekeik nevelésének első és legfontosabb felelősei, elfogadják a pedagógiai programot, és tapasztalataikkal alkotó, együttműködő módon hozzájárulnak az óvodai neveléshez. A szülők egymást megismerve, segítve, közösséggé válva, támaszt jelentenek a számos otthoni és óvodai konfliktus kedvező megoldására. 

A szerzetes közösség szaktudásával, lelkiségével alapja és meghatározója a programban szereplő keresztény értékeknek, és elősegíti a rendszeres párbeszédet a nevelőkkel és a családokkal. Feladata segíteni az egységet a nevelői közösség egyes résztvevői között.

Az egyházközösség, amelynek tagjai közé tartoznak a szerzetes közösség, a nevelők és a szülők többsége, támogatja az óvoda pedagógiai programját, védelmezi, segíti a hitre nevelést. Az óvoda programjában szereplő egyházi ünnepeken a templomban a plébános atya vezetésével vesznek részt a liturgiákban. 

 

A nevelőközösség minden tagjának képességei szerint mindent meg kell tenni a neveltjeiért, sohasem megfeledkezve arról, hogy ”ültethetünk, gyomlálunk, de a növekedést az Isten adja”.

 

 

6.  A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé

 

A gyermekben megvan az egyszerűség, a bizalom, a jóra való hajlandóság, a nyitottság, a készségesség, a ráhagyatkozás. Ezeket a szellemi értékeket, a testi értékekkel együtt a Teremtő helyezte a gyermekbe. A katolikus intézménynek, az ott dolgozó pedagógusok közreműködésével, a helyi pedagógiai program segítségével, feladata felszínre hoznia azokat. 

         A gyermeknevelés igazi értelme, hogy neveljük a gyermeket,javukat szolgáljuk,  gyarapítsuk őket testben, lélekben.   A katolikus nevelés több az emberségre, közösségi életre való nevelésnél. Nevelésünk célja a harmonikus személyiség kialakításán túl, egy olyan iránymutatás a gyermek számára, amihez élete minden szakaszában visszatérhet és meríthet belőle. Elvetni a vallásosság csírájának  azt a pici mustár magját, amelyből felnőtté válva, erős, mély hit sarjad.  A katolikus óvoda missziós feladatot tölt be a nevelés és a tanulás megalapozása során.

 

 

7.  A szalézi család küldetése a gyermek felé

 

Don Bosco szerint a nevelőnek az önmegismerésben, az önfejlesztésben segítenie kell a gyermekeket, hogy képes legyen magáról hiteles önképet alkotni mert a személyiség egészséges fejlődésének ez alapja.  Optimizmus, bizalom és hit az emberi jóságban és szeretetben; így találkozik a keresztény világnézet és a gyermekközpontúság gondolata Don Bosco módszerében. 

 

Don Bosco a múlt század végén a gyakorlatban megvalósította mindazt, amit azóta a neveléstudomány differenciált képességfejlesztésnek, személyközpontúságnak, a nevelő modell értékű szerepének -, a környezeti nevelés és az egészséges életmódra nevelés fogalmaként - ismer és alkalmaz a gyakorlatban. Ugyanakkor felismerte a játék alapvető személyiségformáló szerepét a gyermek életében. Vallotta és hitte, hogy meg kell adni a gyermeknek a szabadságot a játékhoz. A nevelő feladata, hogy állandó jelenlétével felügyelje a szabadság kínálta viselkedést. Óvodánk nevelőtestülete magáévá tette ezt a don bosco-i alapelvet, és ennek megfelelően van jelen a gyermek játékában. 

 

A szalézi nevelés a primer kapcsolatokra épít, vagyis a személyes kapcsolatokra. A jó nevelői  környezet  a középpontba a gyermeket állítja és együttműködő partnernek tekinti. Így a növekedési folyamat végére a gyermek eljut az autonóm felelősségvállalás elfogadásához és a szabad döntések megvalósításához.

 

8. Az Egyház, nevelésre irányuló alapelvei

 

Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként, azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá, de fölhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban és különféle kultúrákban alkalmasak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék, és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (C. I. C. 794-795. kánon).

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni, kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”1

A katolikus óvoda, iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet.

Amikor a katolikus nevelésről szólunk – Jézus által adott küldetésről van szó – szükséges megfontolni:

 

a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetést;

az Egyházi törvénykönyv rendelkezéseit;

a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat

 

Kiemelt  nevelési szempontok: 

1.  Isten, és embertársaink  szeretetére nevelés

- ismerkedés a teremtő, gondviselő, szerető Istennel és Jézussal, Isten fiával, szeretni, és elfogadni a másik embert

2.  Hazaszeretetre nevelésben

- kötődés a hazához, értékmegtartó, hagyományőrző népi kultúránk segítségével

3.  A szép magyar beszéd elsajátítása

- mondóka, vers tanulásával, mese hallgatásával és saját élményeik elmondásával, egyszerű népi kifejezések elsajátításával, 

4.  Játékos zenei nevelés

népi játékok, vallásos énekek gyakorlása egyéniségük és lelki kultúráltságuk kibontakoztatására

 

9.  A szalézi nevelés alapelvei

 

Don Bosco pedagógiai irányelveit, a következők foglalják össze: „A rendszer teljesen két lényeges alkotó elemen,  az értelmen s a hitvalláson nyugszik. Ezt a két eszközt kell a nevelőnek állandóan alkalmaznia.”

Ezekből a gyökerekből kiindulva az alábbi alapelvek határozzák meg nevelőmunkánkat: 

 

A Krisztus-központúság, ahol minden gyermek a pasztorális munka központjában áll - életszentségre nevelés

A gyermek-központúság, mely elősegíti a gyermek önmegvalósítását, elképzeléseit.

Minden gyermeket optimizmussal és realizmussal kell elfogadni, szeretettel segítve fejlődésüket.

A közösségben alkalmazkodni kell a gyermekekhez a napirendben, a tevékenységekben.

A szalézi nevelői közösség tagjai kézen fogva, Don Bosco szellemében, a hitből fakadó bizalom légkörében munkálkodnak a gyermekekért

 Értelem-vallás- szeretetreméltóság egysége

Állandó nevelői jelenlét a gyermekek között

Rendszeres párbeszéd, beszélgetés a gyermek és a nevelő között

A nevelő szeresse azt, amit a gyermek, fontosak a közös játékok, programok

Személyes odafigyelés (fülbesúgott szó)

A keresztény nevelők külön figyelmébe:

„A gyermekek nevelése két fontos részből áll: finom magatartás és a mindig nyitott templom.”

 (Don Bosco)

 

II. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép

 

 

 

1.  Katolikus gyermekképünk

 

A gyermek Isten ajándéka. 

Az ember, így a gyermek is mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

Intézményünkben az alábbi tényezőket vesszük figyelembe az ideális gyermekkép kialakításához:

 

A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, hátránycsökkentő szerepet tölt be

Az óvodai nevelés gyermekközpontú

Minden gyermek egyformán részesüljön a magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben,

Olyan nevelői környezet kialakítása, amely mentes az előítélettől, és a meglévő hátrányokat csökkenti a gyermekekben

 

A gyermek személyiségének kibontakozásában meghatározó szerepe van a személyi és tárgyi környezetnek. 

Ezért olyan környezet kialakításán fáradozunk, amelyben a gyermek érdeke teljes mértékben érvényesül. Egy olyan miliőt kell megteremtenünk a gyermeknek, ahol  gyermeksége a legteljesebben tudjon kibontakozni. Ahol szeretve van, ahol a személyes példák által, a közvetlen megtapasztalás útján ismeri meg a keresztény emberi értékeket. 

Óvodánk ismérvei:

Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetből adódó esetleges lemaradásokat a gyermek egyéni tempójában, fejlettségi szintjének megfelelően csökkentsük. 

Az óvodai élet szokásrendszerébe beleszőjük a népi hagyományokat, elemeket, szokásokat, melyek a népmesék, dalok, játékok, kirándulások, séták,  és egyéb tevékenységek által valósulnak meg.

A néphagyomány és a népi kultúra szeretete és ápolása jellemzi testületünket, ezt beleépítjük nevelő a munkánkba.

Speciális feladatként kezeljük a részképességekben lemaradt gyermekek felzárkóztatását

Törekszünk a játékos tevékenységszervezésre, a napirendben a játék kiemelt jelentőségére, mint a szalézi pedagógia fontos elemére

Óvodai nevelésünk befogadó gyermekközpontú, az egész személyiséget fejlesztő, a tevékenységeken belül minden gyermeket egyenlő társként kezelő

a katolikus szemlélet hassa át az óvodai nevelés pedagógiai alapelveit, feladatrendszerét

a nevelőtestületben az evangéliumi szeretet és megbocsátás uralkodjék

 

 

2. Katolikus óvodaképünk

 

A katolikus óvoda  a katolikus közoktatás legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely segíti a családi nevelést. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. 

Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

 

A katolikus óvoda, része az Egyház üdvösséget szolgáló küldetésének, ezért különösen fontos kötelessége a hitre való nevelés, az evangelizáció. Természetesen, mint minden más óvoda, segíti a teljes emberi személyiség kibontakozását, mindig figyelve az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli és vérmérsékleti különbségekre.

      Alapelvnek tekintjük, hogy a gyermekeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés. Szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. 

 

A feladatok megvalósításához a gyermekek megismerése az első mozzanat. Az óvodai fejlesztő-, nevelőmunka személyre szólóan, differenciáltan valósul meg. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk: a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítve, az életkori és egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.

A vegyes életkorú csoportokban a gyermekek mindhárom korcsoport feladataival, eszközeivel megismertetve, kudarc nélkül, örömmel tevékenykednek, önmagukhoz képest fejlődnek. A nevelők feladata a lemaradók egyéni fejlesztése. 

A nevelők szolgáló szeretettel, elkötelezettséggel fordulnak a gyermek felé. Ez a nevelőmunka nem csak érzelmi alapú, hanem tudatos a gyermekek elfogadása, tisztelete, amely során kialakul a biztonságérzetük. A nevelők feladata, hogy egyensúlyt teremtsenek a hit és az élet, a hit és műveltség között, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. 

Óvodánk a családi nevelés kiegészítőjeként együttműködik a családokkal, segít a negatív társadalmi hatások kizárásában, a nevelés óvó és értékmegőrző szerepét hangsúlyozva. Az otthoni és az óvodai nevelés összehangolt, derűs légköre a nyugodt, boldog gyermekkor kialakítását eredményezi. 

Óvodánkban elfogadó, családis légkörben, sok egyéni és közös beszélgetéssel teremtünk lehetőséget a gyermekek őszinte megnyilvánulására. A személyiség kibontakoztatása, a testi, lelki, szellemi és szociális képességek alakítása a mással nem helyettesíthető egész napos játék során, valamint a szervezett tevékenységek által valósul meg. 

A sokféle játéktevékenység fejleszti érzelmi életüket, kreativitásukat, társas kapcsolataikat, közben tapasztalatokat szereznek a környezetükről. A nevelés során a gyermek ismeretet szerez önmagáról, és az őt körülvevő teremtett világról. 

A nevelő egyik alapfeladata - az alapprogram szellemében - a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi szükségleteinek, fejlődésének biztosítása. 

Óvodánk programja érinti a teljes intézményt, kiemeli a katolikus keresztény nevelés szerepét. Az óvoda, mint intézmény egy komplex rendszer, amelynek minden összetevője kölcsönhatásban működik. Az óvoda nyitottsága, mint elv, befolyásolja az óvoda kapcsolatainak alakítását a családokkal, és minden más partnerrel együtt.

A programunk kiemelten foglalkozik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozásával. Az óvodai élet egészét áthatja a nyugodt, családias, együttműködő, elfogadó légkör, és a családdal való szoros együttműködés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. Don Bosco nevelési módszere 

 

 

1. A megelőző módszer

 

 

 A "megelőző pedagógiai módszer" Don Bosco nevelői bölcsességének szintézisét képviseli és azt a prófétai üzenetet tartalmazza, amelyet az ő általa alapított Szalézi Család tagjainak, az egész Egyháznak, és az ő szellemiségében nevelni kívánóknak hátrahagyott. 

A szeretet pedagógiájának nevezte, hisz központja az Isten, aki maga a Szeretet. Ez a módszer a teljes testi- lelki személyhez, és annak szükségleteihez szól. Célja egy olyan harmonikus emberi személyiség kialakítása, aki minden helyzetben képes természetesen, bölcsen és erényesen dönteni és cselekedni. 

 

A „megelőző” kifejezi, hogy a fiatalokat meg kell kímélni azoktól a negatív  helyzetektől, amelyek kockára tehetnék fejlődésüket. Olyan eszközöket kell adni a kezükbe, amelyek arra segítik, hogy szembe tudjanak nézni önállóan és biztosan az élet minden nehézségével.

Ez a nevelési módszer a jó melletti elkötelezettséget tekinti programjának. Próbáljuk a gyermekben felfedezni az értékeit, képességeit, és segítsük őt, hogy tisztában legyen ezekkel. Nyújtsunk neki segítséget, hogy ezeket még tovább fejlessze önmagában. Alapvetően meghatározó a nyitottság minden emberi értékre, igenli a világ értékeit és elutasítja a „mai idők" hibái feletti siránkozást. 

A mindennapi örömök felismerésére nevel. Sok türelemmel kell törekednünk egy olyan nevelésre, amely során a gyermek megtanulja a sokféle emberi örömet, azok felfedezését, meglátását - amelyet a Teremtő életutunkon számunkra tartogat.

 

Don Bosco nevelési módszerének három alappillérére építkezünk mi is:

 

Értelem: egy keresztény humanizmus autentikus szemléletét jelenti, amelyben a jókedv, a szelídség, a bölcsesség, a munka, a felfedezés és a tanulás, valamint az emberiesség egy harmonikus  egységet képez.

Vallás: A vallásnak kell megvilágítania a nevelési tevékenység célkitűzéseit. Ezért "a formált és érett ember az a polgár, akinek van hite, aki élete központjában a Krisztustól hirdetett új ember eszményét helyezi, és aki bátran tanúságot tesz a maga vallási meggyőződéséről" (Juvenum Patris) 

Szeretet: alapvetően lélektani beleérzőképesség: a fiatalokat nem elég szeretni, nekik is érezniük kell, hogy szeretik őket.

 

Elengedhetetlen Don Bosco megelőző módszerében az állandó jelenlét (asszisztencia). Nevelői jelenlétünk a gyermek óvodai tartózkodásának bármely pillanatában legyen kifejező, beszélő. Egy aktív és hiteles melléjük állás legyen, teljes szívvel való részvétel életükben és szükségleteikben úgy, hogy közben támogató szeretettel és optimizmussal vesszük őket körül. Megkedveltetjük velük a munkát, az erőfeszítést, mint a fejlődés feltételét. Nevelői példaadással tesszük motiválttá a gyermekeket a kitartásra, a célok elérésére, amely később személyiségjeggyé épül be.

Ez a módszer teljesen Szent Pál szavaira támaszkodik, aki azt mondja: a szeretet türelmes és jóságos, mindent elvisel, de mindent remél, és bármilyen bajt eltűr. Az óvodás korú gyermeknél különösképpen szükségesnek látjuk ezeknek a szavaknak a gyakorlatba átültetését. Így tudjuk csak megteremteni számukra a bizalmon alapuló befogadó légkört, ahol jelen van az érzelmi biztonság. Szavainkkal, tetteinkkel hozzuk a gyermek tudomására, hogy "Örülök, hogy vagy!" Ez a feltétel nélküli igen, döntő ebben a korban, mikor öntudatukat építjük és vágyat keltünk az Isten feltétel nélküli szeretete után. 

A nevelés önmagában lassú és folyamatos motiválásra, ösztönzésre szorul. Türelemre, ami azt jelenti, hogy nem a rákényszerítés rövid útját választjuk, hanem a szeretet meggyőzőerejének hosszú útját.

A kisgyermek, mint személy akkor növekszik és érik, ha a nevelőben bátorítás, bizalom él vele szemben: "Minden fiatalban van egy pont, ahol a jó behatol a bensőjébe” – mondja Don Bosco. 

A gyermekben rejlő értékek a vidámságban, játékban, családias szellemben könnyebben felszínre kerülnek. A vidámság pedig a Szentlélektől, a jó istengyermeki kapcsolatból származó örömön alapul.

 

2. Óvodánk nevelési alapelvei

 

katolikus keresztény szellemű, a Bosco Szent János (Don Bosco) lelkisége és módszere szerinti nevelés, ahol a gyermeket különleges védelem illeti meg;

  gyermek személyiségének testi, értelmi, érzelmi, szociális és lelki fejlesztése, minek következtében növekszik benne a biztonság, az önbizalom, a másikra való odafigyelés, tolerancia

Don Bosco játékos-tapasztalati pedagógiájára építkezve az általános ismeretek fejlesztése: problémamegoldó gondolkodás, nyelvi-, intellektuális- és kommunikációs képesség fejlesztése

autonómia elnyerése: a természeti és szociális környezetet tiszteletben tartva, megosztva az értékeket, megőrizve a másik gondolkodási szabadságát.

 olyan nevelés, amely a személyes kapcsolatokon, az együvé tartozás érzésén, a barátságon és a kötelesség derűs végrehajtásán alapul, hogy felnőttként szabadon, saját elhatározásból és meggyőződésből legyen képes dönteni, és törekedjen az életszentségre

olyan nevelői környezet kialakítása és fenntartása amely az egész személyiség növekedését tartja szem előtt, gondoskodó szeretettel, előmozdítva a Természetfelettire nyitott személyiség kialakítását;

a gyermek Isten ajándékaként való elfogadása, személyiségének tisztelete, szeretete és megbecsülése

olyan elhivatott nevelői közösség kialakítása, és megtartása, amely következetesen és elkötelezetten a Megelőző Módszert valósítja meg, és maga is az életszentségre törekszik.

megtanítani a gyermeket saját érzései kifejezésére és azok fokozatos ellenőrzésére, és érzékennyé, együtt érzővé tenni a másokéra.

óvodánk olyan nevelő intézmény legyen, amely párbeszédet folytat más  intézményekkel, a családdal való együttműködésen keresztül, és a területén található más szervezetekkel, főképpen a helyi egyházzal, s mindezt egy hatásos iskolai és családi pasztoráció érdekében.

 

 

IV. Óvodai nevelésünk tartalma, célja és feladatai

 

 

Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, figyelembe véve a gyermeki jogok tiszteletben tartását.  A gyermeki személyiség az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény.

A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda,mint  nevelő intézmény, a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével.

Az óvoda a szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális színvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a családban folyó szociális tanulást.

 

1. Az óvodai nevelés cél, és feladatrendszere:

 

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a teljes gyermeki személyiség fejlesztése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

- az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

- a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

- a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

- az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;

- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

katolikus óvoda e mellett vállalja az Evangélium szerinti nevelést, a hit megalapozását a 3-7 éves gyermekek számára.

 

A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek interaktív módon, állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerő tevékenység alapja a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés. Ezért a nevelési helyzetbe szervesen illeszkedő tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a fejlődés, az érés, és a  szocializáció igazi determinánsait.

Az óvoda feladata tehát nemcsak az  iskolai életmódra és feladatokra való felkészítés, hanem az életre való felkészítés, valóságos tevékenységekkel és tevékeny életre alapozott nevelőmunkával.

 

 

 

 

2. Katolikus óvodánk nevelési feladatai:

 

2. 1. Hitre nevelés

 

A gyermek a katolikus óvodában megismeri a Jézus-i szeretet legalapvetőbb megnyilvánulásait, a jó szándékot, az együttérzést, a figyelmességet, a szabályokhoz való alkalmazkodást és a megbocsátást. A szereteten alapuló értékrendet, az odafigyelést és rácsodálkozást Istentől kapott világunk nagyszerűségeire. Megismerkedik az alapvető vallásos fogalmakkal: imádság, kereszt, templom, stb., valamint az egyházi személyekkel, plébánossal és a nővérekkel. A kisgyermek a közösségben megtanulja  helyesen használni a vallásos  szóhasználatot és kifejezésmódot.

Óvodánk egész légköre hozzásegíti a gyermeket, hogy a vallásos élet csirái kifejlődjenek benne. A napi együttlét során, a játékban, és a tervezett tevékenységekben számtalan olyan lehetőség adódik, ahol megnyilvánul a Krisztusi szeretet: együttérzés, hála, együttműködés, kérés, elfogadás, biztonság, segítés, megbocsátás.

Óvodai napirendünk része a reggeli áhitat, gyertyagyújtás.  Ezt minden csoport a saját napirendje szerinti időben  végzi, reggeli előtt, vagy után. Hagyomány a hét kezdő, közös ima, amelyet szalézi nővér tart, és az egész óvoda együtt van.

Az imádságra nevelésnél nemcsak a kötött imák megtanítása a cél, hanem a saját szavainkkal való imádkozásra, hálaadásra is  figyelmet fordítunk.

Hitre nevelésünket segíti, hogy a gyermekeknek napi kapcsolata van a Don Bosco nővérekkel. Heti tervünk része a templomlátogatás. Ekkor a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy közelebbről megismerjék a templom berendezését, a liturgiához használatos különböző eszközöket, valamint megtanulják a helynek megfelelő viselkedési szabályokat. A látogatás rendjét az óvodapedagógusok osztják be egymás között, a csoportok napirendjét, tevékenységtervét figyelembe véve.

Óvodánk gyermekei szüleikkel, nagyszüleikkel szervezetten illetve egyénileg  bekapcsolódnak az egyházközség liturgikus életében. A hónap minden második vasárnapján közösen veszünk részt a szent misén, amelyre a gyermekek imával, énekkel készülnek. Ez a hagyomány szerint az Egyházközség óvodás szentmiséje.

A gyermekek mind az adventi, mind a nagyböjti időben gyűjtik a jócselekedeteiket, melyet az ünnepen ajándékoznak Jézusnak. A jócselekedetek gyűjtése, ösztönzi a gyermeket arra, hogy gyakorolják a felebaráti szeretetet, a lemondásokat, erősíti akaratukat, hogy a jóra készek legyenek. 

A hitre-nevelésre a nap folyamán alkalomszerűen is lehetőség nyílik, ilyenkor ki kell használni a jó pedagógiai pillanatot. Egy váratlan esemény, találkozás, élethelyzet kitűnő alkalom lehet Isten jóságáról, szeretetéről, gondviseléséről, vagy valamely erkölcsi értékről való beszélgetésre.

A nagycsoportosok heti egyszer külön hitoktatáson vesznek részt, amely meghatározott tematika szerint zajlik, követve az egyházi év ünnepeit, és Jézus életének néhány fontosabb eseményét. Ezeket a foglalkozásokat minden esetben szalézi nővér tartja.

 

 

 

 

 

Feladataink:

 

olyan óvodai légkör kialakítása, amely segíti a gyermekeket abban, hogy megtapasztalják az élő hit jelenlétét, és ez elindítsa őket a felnőtt kor keresztény felelősségvállalására

biztosítani egy keresztény értékektől átitatott környezetet, ahol a Don Bosco-i  módszerhez híven, az óvódáskor sajátosságaihoz alkalmazkodva, lehetőség adódik a keresztény erkölcsi értékek megismerésére, a viselkedésformák gyakorlására, a liturgikus év ünnepeinek együtt ünneplésére, vagyis a katolikus hitélet  megalapozására

megtanítani a gyermekeket az Istennel való folyamatos párbeszédre (ima, hála, köszönet, kérés)

figyelmüket az örök valóságra, és igazságra irányítani, 

az Isten iránti szeretet és az Istenbe  vetett bizalom felélesztése

elindítani és folyamatosan biztosítani a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális vallásos feltételeit 

válaszolni a gyermek  erkölcsi és vallásos igényeire, kérdéseire

segíteni a gyermekeket abban, hogyan tanuljanak meg szabadon és helyesen dönteni, ismerjék fel, és tudják a különbséget  jó és rossz, helyes és helytelen között

megteremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy megismerjék, megszeressék és óvják az őket körülvevő teremtett világot

minden pedagógus és alkalmazott kötelezze el magát, hogy hitben, emberségben, kultúrában, hiteles jelenlétet biztosít abban a csoportban, amelyben működik.

az óvodapedagógus és minden alkalmazott tartsa szem előtt a katolikus keresztény értékrendet, nevelési tevékenysége során szerezzen érvényt a krisztusi tanításnak, betartva az Etikai Kódex-ben megfogalmazottakat.

a családok támogatása a vallásos nevelésben

a keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba      

 

A keresztény nevelő élete, viselkedésének, kommunikációja példa a gyermek számára. Ezért  keresztény pedagógusainktól elvárjuk, hogy:

az életszentség helyes útján járó, Krisztust követő ember legyen, kinek, Istennel, vallással kapcsolatos megnyilatkozása tiszteletteljes

a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve beszéljen nekik a hit dolgairól

 törekedjen arra, hogy fokozatosan frissítse és mélyítse magában, a katolikus egyház tanítását (hitbeli, erkölcsi, szociális, biblikus) és törekedjen azok gyakorlati megvalósítására.

 a bibliai történeteket helyesen válogassa meg a gyermekek számárára.

az egyházközség lelki programjain igyekezzen részt venni, faladatot vállalni

 

2.2.Az egészséges életmódra nevelés

 

Az egészségvédelem, mint általános nevelési elv, átfogja az óvodai nevelés minden területét. Nem lehet az óvodai életnek egyetlen területe sem, amelyben ne válnék kötelezővé az óvodapedagógusok és az óvoda dolgozói számára az élet, a testi épség és az egészség védelme.

Az egészség fogalmába nem csupán a betegség tüneteinek hiányát jelenti. Az egészséghez a teljes testi-lelki-szellemi jólét, a szociális biztonság is hozzátartozik. Az egészséges életmódra nevelés, a pedagógusoktól magas színvonalú tájékozottságot, és tudatosságot igényel. Az egészséges életmód egészséges környezetet kíván. Ebből következik, hogy a környezettudatos gondolkodásra nevelés kiemelten fontos. Hiszen csak így várható el, hogy a gyermekekből környezetükre igényes, természetet szerető, tisztelő és védő felnőttek váljanak, akik képesek lesznek maguk és mások számára is megteremteni az egészséges környezetet. Ezért már óvodáskorban érzékennyé kell tennünk őket a környezeti problémák iránt, és megismertetni velük a megelőzési, óvó, védő feladatokat. Ehhez elkötelezett, felelősen gondolkodó, a környezeti kultúrára való nevelést kiemelt feladatként kezelő óvodapedagógusokra van szükség. Olyan nevelőtestületre, akik a természet- és környezetvédelmi feladatokat kiemelten kezelik, és olyan innovatív módszereket alkalmaznak, amelyek elősegítik a hatékony tanulási környezet megteremtését. A játék, a játékban tanulás a szenzitív módszerek, a kerti munka, a megfigyelés, felfedeztetés, kísérletezés, az élmények, ezt mind segítik. Óvodánkban a séta, az élménygyűjtés, a kirándulások kiemelt szerepet kapnak. Óvodapedagógusaink rendszeresen terveznek a csoport életkorának, érdeklődésének, a nevelési céloknak megfelelő programokat, a fokozatosság elvét betartva, szükség esetén szülői segítséget igénybe véve. Ezek az alkalmak jó lehetőségek arra, hogy a gyermekek figyelmét ráirányítsuk Isten teremtő, és gondoskodó jóságára. Minden ami körülvesz bennünket az Ő műve, amiért hála és dicsőség övezi. 

 

Egészségnevelés fő területei:

az élet és testi épség védelme, hisz mindezt a Jó Istentől kaptuk, vigyázzunk rá

 az egészség védelme, és fejlesztése, egészséggondozás

az egészséges táplálkozás biztosítása

elegendő mozgáslehetőség és játéklehetőség, rendszeres testedzés

a teremtett világ, a bennünket körülvevő természet tevékeny megismerése

értelmi, érzelmi fejlesztés

a személyi higiénia biztosítása

környezettudatos nevelés, természetvédelem

pszichohigiénés nevelés (életvezetésre nevelés, munkára nevelés, családi életre nevelés)

 

Az óvodai egészségnevelés feladatai:

 

a gyermekek testi fejlődéséhez szükséges feltételek (eszköz, hely) biztosítása

a helyes életritmus megtervezése (napirend)

a gyermekek testi komfortérzetének biztosítása

a mindennapi mozgásigény kielégítése

a gyermek és a felnőtt kapcsolatának bensőséges kapcsolatának kialakítása

az óvodapedagógus és a szülő együttes tevékenységével szokások kialakítása

a családoknak modell nyújtás a korszerű táplálkozás kialakításában

a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése

a gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

óvodánk sajátos feladata, hogy gyermekeink megtanulják: életünket Istennek köszönhetjük, 

 

 

 

Étkezés

 

Óvodánk melegítő konyhával rendelkezik, gödöllői beszállítóval. A szülők tájékoztatásául a heti étrendet kiírjuk, hogy az otthoni étkezésekkel összhangban legyen. A beszállítóval folyamatos a kapcsolattartás, így lehetőség van az étrend igény szerinti módosítására. Az étel allergiás gyermekek szakorvosi igazolás birtokában saját ebédet hoznak be.

Jól bevált szokás óvodánkban a heti gyümölcsnap, vitamin nap hagyománya. A hozott gyümölcsöt, zöldséget a dajka nénik naponta osztják el a csoportok között.  Így rendszeresen, naponta fogyasztunk nyers zöldséget, és gyümölcsöt. Egész nap folyamán igényüknek megfelelően víz, vagy citromos víz áll rendelkezésükre a csoportban és az udvaron egyaránt.

 

Mozgás

 

A napi szabadlevegőn tartózkodást szigorúan betartjuk, a heti mozgásfejlesztést őszi és tavaszi időszakban az udvaron tartjuk. Sokat sétálunk az óvoda környékén, és a falu határában. Játszó udvarunk műfűvel borított, így időjárástól függően sokat lehetnek a gyermekek mezítláb, ami szintén nagyon egészséges lábboltozatuk megfelelő fejlődése szempontjából. 

A mozgásfejlesztések alkalmával tudatosan törekszünk tartásjavító és az egészséges lábboltozat kialakulását elősegítő feladatok végeztetésére. Kéziszerek használatát a csoportszobában is biztosítjuk, kihasználva a mozgásigényük többféle lehetőségét.

 

 

 

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása

Óvodánk épülete nagyon régi. A lehetőségeket jól kihasználva a fenntartó egy gyermekközpontú intézménnyé újította fel. Folyamatosan arra törekszünk, hogy a gyermekek számára egészséges, tiszta környezetet teremtsünk. Minden óvodapedagógus törekszik arra, hogy a csoportszobáját ízlésesen, otthonosan rendezze be. A csoportszobák méretének megfelelően alakítjuk ki a különböző tevékenységekhez a kuckókat, sarkokat. Bútoraink, berendezéseink  vásárlásánál törekszünk a természetes anyagokra, a finom pasztell színekre. A szellőztetés egész napon át folyamatos. A világító testek újak, megfelelnek az előírásnak, természetes, meleg fényt adnak.

 

 Az öltözőszekrényben két gyermek fér el, ezért ennek rendjét, tisztántartását, a praktikus elrendezést figyelemmel kísérjük. Az ágyneműt a szülők kéthetente hazaviszik tisztító mosásra. Fertőző betegség, járvány esetén teljes körű fertőtlenítést végzünk. A dajka naponta portalanít. Különös gondot fordítunk a konyha és a mosdók tisztántartására. Mindezek figyelemmel kíséréséért, koordinálásáért a HACCP-vel megbízott dajka néni felel.

A mosdó belső terében funkciójának megfelelően különülnek el a mosakodó, fogápoló illetve a WC területei. Ezek tisztántartása, cseréje a dajka feladata, az óvodapedagógusok figyelemmel kísérik. 

 

Óvodaudvar

 

Az óvoda egyik legfontosabb fejlesztési tere az udvar. Nagy gondot fordítunk  folyamatos fejlesztésére, eszközök, játékok biztosítására, hiányosságok pótlására (kerékpár, roller, homokozó-, fából készült egyensúlyozó játékok, stb.).

Udvarunk talajminősége kitűnő, műfűvel és gumilappal borított. Jó idő esetén a gyermekek mezítláb használják. Ez különösen jót tesz lábboltozatuk egészséges fejlődésének. A színes, és változatos udvari élethez minden lehetőséget, és eszközt igyekszünk biztosítani a gyermekek számára. A hőségben a gyermekeket zuhannyal hűsítjük. Óvoda udvarunk árnyékolását napvitorlával oldottuk meg.

 

Nyári élet

 

 Kézműves ötletekkel, mesékkel, szerepjátékokkal színesítjük a nyári életet. Folyadék mindig a gyermekek rendelkezésére áll az udvaron is, amit kevés citrommal dúsítunk. Nagy melegben permetezzük, mosdatjuk a gyermekeket. Plédet leterítve pihenhetnek, heverészhetnek. Az udvarról bemenve zuhannyal frissítjük fel őket alvás előtt. Nyári időben fontosnak tartjuk a bőrvédő krémek használatát.

 

Célunk: 

a gyermekek egészségének, ellenálló képességének növelése egyéni képességeik, fejlettségük, edzettségük figyelembe vételével.

minél tisztább, egészségesebb, esztétikusabb környezet kialakítása, mely a gyermekek testi és lelki fejlődését szolgálja (érzelmi, emocionális).

 

 

Feladataink: 

a hely kialakítása, az idő, személyi- és a tárgyi feltételek biztosítása

a megbetegedett gyermekek elkülönítése 

a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a megfelelő tárgyi feltétel biztosítása. 

a gyermekek testi épségének védelme érdekében balesetmentes környezet kialakítása. 

 

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, használják zsebkendőjüket. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt, vizet fogyasztanak. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Teljesen önállóan öltöznek, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik, rendben tartják környezetüket. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

 

2.3. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

 

Don Bosco azt vallotta, hogy a negatív tapasztalatokat meg kell előzni, s azon kell lenni, hogy a gyermekeknek minél több pozitív élményben legyen része. Ezért törekszünk arra, hogy az óvodapedagógus aktívan, kezdeményező módon legyen jelen a gyermekek között, felajánlva a számukra megfelelő, érdekes tevékenységeket. Remélve, hogy így megelőzzük a konfliktus helyzeteket, és a negatív hatásokat.

A meséken, egyszerű bibliai történeteken, és a nevelő személyes példáján keresztül megismerkednek a pozitív erkölcsi tulajdonságokkal, mint igazmondás, türelem, felelősség, feladattudat, szabálykövetés, szolidaritás szociális érzékenység és igazságosság. 

A közös tevékenységek, játékok, jeles napok együtt ünneplése segíti a társas kapcsolatok alakulását.

A hagyományok megőrzése elsősorban a népdalokban, a dalos körjátékokban, a kézművességben kerülnek kifejezésre. A hagyományok megélésével alapozzuk meg a szülőföldhöz való kötődés jelentőségét, a hovatartozás érzésének megerősítését, a magyarság identitását. A társas kapcsolatok alakítása során kiépül az egymás közötti bizalom. Megismerik és elfogadják az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. Fejlődik az egymás iránti toleranciájuk, kialakul az udvariasság, mint erény. Szívesen működnek együtt egy-egy közös cél érdekében. Büszkék a csoportjuk eredményeire, szeretik óvodájukat. 

Az átgondolt, stabil szokás- és szabályrendszer biztonságérzetet ad a gyermekek számára, és segít egy társadalmilag elfogadott- normarendszer megalapozásában. Minden csoportnak saját hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere van, ami sajátos egyéni légkört biztosít, s ez mélyíti az összetartozást, a közösségi érzést.

 

Az ember a „test és a lélek egysége” vallja a II. Vatikáni zsinat. A testi egészség mellett a lelki egészség védelmére és erősítésére is szükség van. Az akarat edzésével, az önzés leküzdésével, a türelem szelíd erejével, és a játék feloldó funkciójával válnak lelkileg is „iskolaéretté” az óvodások.

Fontosnak tartjuk gyermekeinknél a környezetükkel, társaikkal, a felnőttekkel szembeni pozitív érzelmi viszony kialakítását. 

A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint kiemelkedő képességű gyermekek megfelelő szakember közreműködésével, az óvodapedagógusok odafigyelésével, egyéni bánásmód alkalmazásával  kapnak lehetőséget a fejlődésük előrelendítése érdekében. 

Az erkölcsi nevelés, ezen belül a keresztény erkölcs megalapozása, óvodánk egyik legfontosabb feladata.

Az erkölcs azoknak a szokásoknak, tulajdonságoknak, szabályoknak, normáknak, parancsoknak, cselekvési mintáknak az összessége, amelyek magatartásunkat  az „erkölcsi jó” érdekében gyakorlatilag szabályozzák a magunk és a mások javára.

Az erkölcs nem valamiféle abszolút és megváltoztathatatlan szabályok kódexe, hiszen a „jó” és a „rossz” fogalma a helyesnek, ill. helytelennek ítélt viselkedés a különböző történelmi korokban és a különböző társadalmakban nem azonos. Egy adott közösségbe, társadalomba csak akkor tudunk harmonikusan és tartósan beilleszkedni, ha elsajátítjuk és megtartjuk az adott közösségben elfogadott viselkedési, magatartási, azaz erkölcsi szabályokat.

A nevelésnek kezdettől fogva az a célja, és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek (szülők, nevelők) azt szeretnék elérni, hogy a gyerek fejlődése során egyre inkább megtartsa a viselkedési szabályokat.

Az óvoda az az intézmény, amely még a legtöretlenebbül, indirekt módon képes formálni a gyermek személyiségét. Nem közvetlenül formál, hanem megteremti a legkedvezőbb feltételeket, tudatos irányítással, és magas érzelmi intelligenciával. Az óvoda nyugodt légköre, a nevelők elkötelezettsége, következetes, elfogadó gyermekszeretete segíti a gyermek öntevékeny kibontakozását, megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek nyitott legyen.

Az óvodapedagógus érzelmei, annak kifejezési módjai minta az óvodás csoport előtt, befolyásolja a gyermekek személyiségjegyeinek, magatartásformáinak alakulását. Óvodánk katolikus szellemisége elvárja a dolgozóktól, hogy még inkább példa legyen a keresztény pedagógus, beszédével, cselekedetével a gyermekek előtt. 

 

A gyerek számára fontos, hogy szeressék, hogy meghallgassák, hogy figyeljenek rá. Mindez befolyásolja a személyhez való kötődését, viselkedését, részvételét a tevékenységben. Don Bosco is elvárta a munkatársaitól, hogy a lehető legtöbb időt legyenek a gyerekek között, beszélgessenek velük, hallgassák meg őket.  Nem őrködő, vigyázó pedagógiára van szükség, hanem meghallgató, odafigyelő, elfogadó pedagógiára.

A pedagógus feladata, hogy a gyermekek minél több pozitív példával találkozzanak, azok helyességéről meggyőződjenek, azok követését tekintsék helyesnek, közben alakuljon értékelő, ítélőképességük. Mind ehhez egyértelmű, jó szabályok, következetes nevelői hatások szükségesek.

A társas kapcsolatok alakítása során kialakul az egymás közötti bizalom, megismerik és elfogadják az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket, fejlődik az egymás iránti toleranciájuk, kialakul az udvariasságuk, szívesen működnek együtt egy-egy közös cél érdekében. Büszkék a csoportjuk eredményeire, szeretik egymást, és az óvodájukat. A csoport közösség kialakulásáért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok felelősek.

 

Az óvodában kialakított hagyományok jelentősen szolgálják a közösséggé formálódást és a tartalmas közösségi életet. A hagyomány a közös élmény erejével, az erős érzelmi átéléssel erősíti a közösséget. A hagyományok a közösségre jellemző intimitással bírnak. A gyermekek megünneplik egymás születésnapját, névnapját. Az ünnepek a hagyomány építését szolgálják. A legjelentősebbek: szüret, sutyulás, szüreti felvonulás, Mikulás, karácsony, farsang, apák napja, anyák napja, gyermeknap, nagyok búcsúztatása, bátorságpróba, megemlékezés óvodánk névadójáról, valamint az év végi közös kirándulás a családokkal együtt.

A hagyományok, szokások a gyermekek, a szülők és az óvoda életében egyaránt fontosak. Segítenek újraéleszteni, elmélyíteni a keresztény magyarság tudatot, történelmi múltunk tiszteletét. Az ünnepek és a hagyományok értékei, a régi eseményekre való visszaemlékezés és azok újra átélése, megtapasztaltatják a gyermekkel az összetartozás és biztonság érzését. Azon kívül, hogy növelik kulturális ismereteinket, széppé, színessé teszik a hétköznapi életünket. Az a nép, aki nem tud emlékezni, akinek nincsen múltja, annak nem lesz jövője sem. Az ünnepek odairányítják a figyelmünket a másik ember felé, segítenek a közösséggé formálódásban, és teret adnak, hogy kifejezzük érzelmeinket és fejlesszük azokat. Nagyon fontos, hogy rávilágítsunk az ünnep belső tartalmára, szociális és erkölcsi értékeire.  A ma élő nemzedéknek fontos kötelessége, hogy a néphagyományokon alapuló helyi szokások értékeit megőrizzük, a jövő számára átmentsük és a gyermekekben tudatosan, és fokozatosan kialakítsuk a népi, nemzeti, keresztény értékeinkhez, a szülőföldünkhöz való jó viszonyt.

Az ünnepi készülődések élményei maradandóvá teszik az ünnepet a gyermek számára. A készülődéssel (ajándékkészítés, jócselekedetek gyűjtése, vers és daltanulás, díszítés…) a gyermekek értelmét és lelkét is ráhangoljuk az ünnepre. 

 

Óvodánkban kiemelt feladatnak tekintjük az új gyermekek fogadását, beszoktatását. Igyekszünk ezt az eseményt ünnepként megélni az év többi jeles programja között. Ezzel is azt jelezve a gyermekek fele, hogy számunkra mindenki fontos. Az új szülők fele is megkülönböztetett figyelmet mutatunk.

 

"Minden kezdet nehéz." Ezt mi is tudjuk, és ezen a kezdeti nehézségen próbáljuk átvezetni leendő óvodásainkat a beszoktatás, befogadás időszakában. A gyerek úgy fogja a kezünket, hogy másik kezével még a szülő kezét is fogja. Az óvodai életbe való beszokás folyamata fokozatos, napról-napra történő elfogadása az újnak. Nem támogatjuk a hosszú beszoktatást. kérjük a szülőt, hogy bízzon bennünk, bízzon a gyermekében. Személyre szóló ajándékkal várjuk a kicsiket, igyekszünk bevonni őket a napi érdekes tevékenységekbe. Sokat dicsérjük őket, esetleg kisebb megbízatást is adunk nekik. 

 

 Napjainkban az óvoda egyik feladata, hogy világosan tudja megfogalmazni, milyen szellemben és miért a választott módszerrel, kívánja nevelni a gyermekeket. Erről a beiratkozást megelőző nyíltnap alkalmával, illetve a beiratkozást követő szülői értekezleten beszélünk a szülőkkel, kérve együtt­működésüket, segítségüket a munkánkhoz. 

Az új környezet minden gyermeket megvisel, akár otthonról, akár bölcsődéből jött. Ezért a szeptemberi beszoktatást megelőzi a családdal való személyes találkozás:

előre meghirdetett nyílt napok,

beiratkozás során való ismerkedés,

családlátogatás

A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekekben kialakuló érzelmi kötődés minőségét az óvodához.

 

Célunk: 

Az optimális mentális környezet megteremtése mellett a teremtő Isten segítségének megélése. 

A gyermekben a katolikus erkölcsi szokások kialakítása, erősítése, formálása, és a társadalmi elvárások tudatosítása. 

Tanulják meg az egymásra való odafigyelést, egymás segítését,

 alakuljon ki alkalmazkodó képességük, hogy ez által működjön  bennük a különbözőségek elfogadása, és a mások iránti tisztelet 

a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.

 

 

Feladatunk:

 

az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig

a gyermek - gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. 

az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

az együttélés erkölcsi normáinak kialakítása

a szeretet és kötődés képességének fejlesztése

a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése

segíteni a gyermeket az egészséges önkép és önismeret kialakulásában

elindítani a gyermeket azon az úton, amelyen megtanulja érzelmeit irányítani, cselekedeteit ellenőrizni

az élménybefogadás képességének fejlesztése

az érzelmek kifejező képességének fejlesztése szokások, hagyományok kialakítása ápolása

családokkal pozitív együttműködés kialakítása

az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése

az érzelmi zavarok tompítása, leépítése

az érzelmi nevelésen belül kiemelkedő feladatnak érezzük hitében elkötelezett, erkölcsében krisztusi személyiség kialakítását.

segíteni a gyermeket a reális, egészséges önkép felismerésében, ami alapja a megfelelő önbizalom kialakulásának, hogy boldog felnőtt válhasson belőle

gyakorolják a megfelelő önkifejezések formáit, és sajátítsák el az önérvényesítő törekvések helyes módjait

felébreszteni az érlelődést a világról, az önállóság elsajátítását és a dolgokhoz való hozzáértés képességét

feladatunknak tekintjük megtanítani a megfelelő érzelmek kifejezésének elsajátítását

megfelelő érzelmi nevelés biztosítása a gyermekek számára

 a csoportok kialakításánál törekszünk az állandóságra, a derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére, hogy a gyermekek szeretetteljes légkörben, érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolatok kialakításával megismerjék az együttélés alapvető szabályait. 

érzelmeiket tudják önállón elmondani, kifejezni. 

a gyermeki jellem alakítása, a türelem, a szolidaritás, az igazságosság formálásával. 

fejlesztjük önfegyelmüket, kitartásukat, önállóságukat a szerepjátékok, hagyományok, jeles napok feldolgozásával, ápolásával, és az egyházi ünnepek megélésével.

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásszabályainak betartása. Segítik egymást, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőttek és gyermekek közléseit. A közösségért szívesen dolgoznak. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, megoldják a konfliktusokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

 

2.4. Anyanyelvi nevelés

 

 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat, amely végigkíséri az óvoda napi életét, a gyermekek megnyilatkozásait, az óvónő és a gyermek kapcsolatát.

 Az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. A gyakori mondókázás a mindennapos mesélés, az éneklés a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzíven részesül az anyanyelv élményében. Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítja el. 

Az óvodapedagógus a nevelés tervezésénél épít a gyermek egyéni érdeklődésére, meglévő ismereteire. A spontán és tervezetten szerzett verbális tapasztalatokat az óvodapedagógus a megfelelő módszerek segítségével rendszerezi a gyermekben.(beszélgetés, magyarázat, fogalmak tisztázása, szókincsbővítés)

A gyerek az oldott, elfogadó környezetben az anyanyelvét egész nap gyakorolja, utánozza. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni. Élményeit elmondja, mondatokban fejezi magát. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. Mindezek következtében nő önbizalma, bátorsága, társaihoz, és a felnőttekhez való viszonya harmonikus lesz. Magabiztossága abban tükröződik leginkább, hogy szívesen beszél, mesél. 

Az anyanyelvi nevelés szerves része a képes könyvek nézegetése. és ezen keresztül a könyvek szeretetére és olvasásra nevelés.

Az óvodapedagógus információkat szerez a család irodalmi, művészeti érdeklődéséről, és megismeri az egyes gyerekek otthonról hozott irodalmi élményeit és beszédértésének fokát.

Biztonságot adó légkört teremt, ahol a gyerek bátran kezdeményezi az óvónő, vagy szülő által hallott irodalmi élmény átadását. Az óvónő előadása összhangban van metakommunikációs jelzéseivel, így lesz verselése, mesélése hiteles, a gyerek reproduktív alkotó képzeletére ható, fantáziagazdagító.

 

Feladatunk: 

 

a gyermek beszéd kedvének fenntartása,

a gyermek közléseinek meghallgatása 

a válaszok igénylése

keresni az alkalmat a meghitt beszélgetésekre

képessé tenni a gyermekeket a feléjük áramló információ megértésére

A gyermeki kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes mintaadással

képessé tenni őket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban pontosan és hatásosan ki tudják fejezni

megfelelő beszédfegyelem kialakítása

a kommunikáción keresztül az illem szokásainak elsajátítatása

differenciált, egyéni képességeket figyelembevevő fejlesztés alkalmazása

felismerni a beszédhibákat, és szakemberhez irányítani azokat a gyermekeket, akiknek erre szükségük van. 

 

Célunk:

 a három – hét éves gyermek beszéd észlelésének, beszéd megértésének fejlesztése változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal különböző tevékenységi formákkal, spontán beszédhelyzetekkel, valamint beszéd aktivitásunk fokozása, nyelvi és kommunikációs képességeinek kibontakoztatása. Szeressék, becsüljék és óvják anyanyelvüket.

Tisztán és pontosan ejtsék a hangokat, megfelelő nyelvi formákkal, gazdag szókinccsel, színesen és szívesen beszéljenek. A gyermekek beszédfejlettségénél (alakilag, tartalmilag, beszédtempóban) az egyéni fejlődés ütemének különbözőségeit figyelembe vesszük. 

 

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végére: 

 

a magán- és mássalhangzókat tisztán ejtik,

érthetően, folyamatosan kommunikálnak társaikkal és a felnőttekkel,

gondolataikat, érzelmeiket életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal ki tudják fejezni

változatos mondat szerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        

2.5. Az értelmi nevelés 

 

Az óvodáskor a „felkészülés” kora. Átmeneti kor, melyben a felkészülés fő eszköze a szabad játék. A gyermekek „mi ez?”  kérdéseit felváltja a „miért?”, majd a „mit lehet vele csinálni”, mivel a 3–7 éves gyermekek értelmi fejlődésének fő mozgatórugója természetes kíváncsiságuk, a cselekvési vágyuk.

A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további tapasztalatokat, élményeket szerez. A tanulás az óvodában két részből tevődik össze: egyrészt spontán, másrészt szervezett tevékenység.

A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és a felidézés ebben az életkorban a gyakorlati tevékenységekbe ágyazottan fejlődik. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére, de a fogalmi gondolkodás csak később kezd kialakulni.

A gyermeket elsősorban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat motiválja. Az önállóság is erős motiváló tényező, ezért a tanulásnak cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tapasztalatokra kell épülnie. 

Az élményhez juttatás, a sokféle tevékenység biztosítása napi feladat az óvodapedagógus számára. A játék mellett sok lehetőséget adunk kísérletezésre, hogy maguk jussanak el az eredményhez, olykor akár kudarcokon keresztül is. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítjuk a változatos tevékenységeket. A kötetlen és kötött foglalkozások, a spontán szerzett tapasztalatokkal együtt nyújtanak a gyermeknek új ismereteket. Ezekben a tevékenységekben, egyéni sajátosságokat figyelembe véve kapnak alkalmat a gyakorlásra.  Az ismeretszerzési folyamatokat hassa át a vidámság és a jókedv.

 

A pedagógus feladata biztosítani a változatos, kötetlen tanulást, tevékenykedést, aminek segítségével pontosabbá válik a gyermekek megfigyelése, érzékelése, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, így képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására. 

A programunk tartalma jó lehetőségeket nyújt az olyan helyzetekre is, amikor a gyerekek maguk vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. Az óvónő magyarázatkeresésre, elgondolkodtatásra indítja őket, fedezzék fel a világot, éljék a felfedezés élményének örömét. Fontos a motivációs helyzetek átgondolása, és a gyerekek folyamatos értékelése. A pozitív megerősítés hatására megtanul bízni önmagába.

Az óvodapedagógus megfigyelései során tapasztalatokat gyűjt a gyerekek fejlettségéről. A megfigyelések az egyes gyerekek értelmi képességszintjének megállapításához szolgálnak alapul, ez az egyéni fejlesztés kiinduló alapja.

Az óvodapedagógusok számon tartják azokat a gyerekeket, akiknél nem tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet, a társas kapcsolatokban nem kezdeményezők. A családdal együttműködve, szükség szerint szakember segítségével fejlesztjük ezeket a gyermekeket.

 

Célunk:

Sokoldalú tapasztalatot szerezzenek a gyermekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről,

 bővítsék és rendszerezzék ismereteiket, fedezzék fel az összefüggéseket, és ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban

 ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása a gyermek tanulásában, egyéni fejlődési ütemének megfelelően. 

Képesek legyenek az ismereteket befogadni, és önálló értelmi tevékenységet tudjanak folytatni. 

 

Feladatunk:

 

a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak rendszerezése és bővítése

értelmi képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése

kreativitás fejlesztése

beszédkészség fejlesztése, szókincsbővítése

vizuális észlelés, alaklátás, forma állandóság kialakítása

téri tájékozódás fejlesztése

észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása

feladat megoldó képesség fejlesztése

gondolkodási műveletek fejlesztése

verbális vizuális memória fejlesztése

figyelem fejlesztése (tartóssága, terjedelme)

 

 

A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végére: 

 

A 6-7 éves korú gyermek képes szerzett tapasztalatainak rendszerezésére, pontosabbá válnak értelmi képességei, önállóan-kreatívan tevékenykedik, beszéde, kifejezőkészsége választékos, memóriája megbízható, feladatmegoldásai pontosak, figyelem tartóssága, verbális és vizuális memóriája korának megfelelő. Társas és baráti kapcsolatai tartósabbá válnak az egyéni elképzelések, alkotások örömforrások számára. Mozgása rendezett, harmonikus.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

 

 

1. Személyi feltételek

 

Óvodánk három, részben osztott csoporttal működik. A gyermekekkel csoportonként kettő, főiskolát végzett óvodapedagógus foglalkozik, heti váltásban, munkájukat szakképzett dajka nénik segítik. A törvény által engedélyezett egy pedagógiai asszisztens segíti még munkánkat. Nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll. A hitben és tudásban példát adó pedagógusok és munkatársak folyamatos jelenléte szükséges céljaink eléréséhez, akik a keresztény értékeket képviselve a gyermekek számára követendő minta, és modell.

A csoport párok kialakítása, az összehangolt céltudatos munka, fontos a gyermekek folyamatos, kiegyensúlyozott, sokoldalú fejlesztése szempontjából.

Az óvodapedagógusok a továbbképzéseken szerzett ismereteiket az óvoda mindennapi életében tudják kamatoztatni. Az esztétikus, egészséges környezetünk, udvarrészeink kialakításáért dajkáink sokat fáradoznak. 

A Szakszolgálat munkatársai a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztésében működnek közre, heti rendszerességgel (logopédus, fejlesztő pedagógus).

Az intézményvezető gondoskodik az összehangolt, igényes, hatékony nevelő munka megvalósításáról. Tervező, szervező, ellenőrző munkájával elősegíti a pedagógiai munkát, a tervezett programok megvalósítását. 

    

2. Tárgyi feltételek

 

Az intézmény személyi, tárgyi és dologi feltételei megfelelnek az átlag követelményeknek. Minden óvónő feladata a meglévő tárgyi feltételek megóvása a nevelőmunka eredményessége, és az esztétikus környezet kialakítása érdekében, úgy a csoportszobákban, öltözőkben, folyosókon, mint az udvaron. A program megvalósítása érdekében a tárgyi feltételrendszer rövid- és hosszú távú fejlesztését a fenntartóval folyamatosan egyeztetjük.

Az épület állapota

 

Az épület még a háború előtt épült. Az utóbbi években több felújítási és bővítési munkálat történt. 2012-ben alakították ki a harmadik csoportszobát a hozzá tartozó mosdóval és öltözővel együtt. Ekkor megtörtént a fűtés korszerűsítése is. 2013. szeptemberére az új irodahelyiségek, valamint a tornaterem készült el,  eddig az oratóriumot használtuk tornaszobaként.

Csoportszobák és kiszolgáló helyiségek

 

A csoportszobák méretei megfelelnek az engedélyezett gyermek létszámnak. Csoportszobáink barátságosak és családias hangulatúak. Nagy hangsúlyt kapnak a természetes anyagok és a finom, nyugtató pasztellszínek. Az óvodapedagógusok évszakonként ízlésesen, esztétikusan dekorálják a termeket és az öltözőket. A kiszolgáló helyiségeink általában a célnak megfelelnek. A HACCP-nek való megfelelést minden vonatkozásban igyekeztünk kialakítani.

 

 

A játszó udvar

 

Udvarunk nem túl tágas, a három csoport gyermeklétszámához kicsi. A levegőn tartózkodást úgy szervezzük meg, hogy váltva használjuk a hátsó udvarrészt biciklizésre, versenyjátékokra.  Vannak napos és árnyékos területek, homokozóval, hintákkal, csúszdákkal. 2015 nyarán, udvarunk talaj felülete került felújításra. Szülői és önkormányzati támogatással, műfű és gumilap borítást kapott. Mivel az árnyékot adó fát ki kellet vágni, szükség volt más  megoldásra. Szintén adományokból, napvitorlát telepítettünk.

 

3. Az óvodai élet megszervezése

 

A napirend 

 

A napirendet az állandóság és a rugalmasság jellemzi.  A stabil pontokat, és a rendszerességet az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik. (Étkezések időpontja, szabadlevegőn tartózkodás, a játékidő tartama). A váratlan események, az egyéni élmények feldolgozásában, az időjáráshoz való alkalmazkodásban jelenik meg a rugalmasság. A játékidő tudatos megszervezése a játék feltételeinek biztosítása különösen fontos feladat a téli hónapokban, amikor a gyermek több időt töltenek a csoport szobában.

A napi rend összeállításánál is figyelembe vesszük a játék kitüntetett szerepét, valamint keresztény nevelés sajátosságait. Rendszeres a napi közös ima, a közös étkezés.

 

 

Javasolt napirend

 

 

Időtartam

Tevékenység

6.30-12.00

Gyülekezés

Szabad játék

Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)

 

Hitre nevelés, elcsendesedés 

 

Mindennapos mozgás, 

Étkezés

 

Ismerkedés a teremtett világgal, játékos tevékenységek spontán és szervezett formában

Tevékenységi formák, a gyermekek egyéni képességeihez igazodva, játékban, és tevékenységekben megvalósuló tanulás:

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Mozgás

Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

Vers, mese

 

 

Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységek a szabadban (séta, kocogás)

11.40-15.00

Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)

Pihenés

15.00-17.30

Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)

Szabad játék, egyéni fejlesztések, délutáni foglakozások

 

 

 

 

4. A tevékenységek szervezeti - és időkeretei - formái

 

Közvetve kötelező

 

Mozgás, mozgásos játékok (3-4-5-6-7)

Játékos iskolai életmódra való felkészítés (6-7 évesek)

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc (5-6-7 évesek)

Hitre nevelés (3-4-5-6-7 évesek)

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka (5-6-7 évesek)

A környező világ tevékeny megismerése (5-6-7 évesek) 

 

Kötetlen

 

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka (3-4 évesek)

Verselés, mesélés (3-4-5-6-7 évesek)

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc (3-4 évesek)

A környező világ tevékeny megismerése (3-4 évesek) 

 

 

Frontális

 

Mozgás, 

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Környező világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok gyűjtése

 

 

 

Mikro csoportos

 

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Verselés, mesélés

Környező világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok gyűjtése

Játékos iskolai életmódra való felkészítés 

 

 

Egyéni

 

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

Játékos, iskolai életmódra való felkészítés 

 

 

 

A szervezett tevékenységek időkeretei korcsoportonként

 

3-4 éveseknek naponta maximum 20 perc

 4-5 éveseknek naponta maximum 30 perc

5-6-7 éveseknek naponta maximum 40 perc

                                                                                                                  

VI. Az óvoda kapcsolatai

 

1.Az óvoda és a család

 

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A család továbbra is megmarad a gyermek elsődleges felelős nevelőjének. Az óvoda tehát nem vállalja át a családi nevelés feladatait és nem pótolhatja az otthoni keresztény nevelést, de a gyermek harmonikus fejlődése érdekében folyamatos együttműködésre törekszik a szülőkkel, a hitbeli fejlődés terén is. Fontos és elengedhetetlen a bizalmon alapuló szoros együttműködés. A katolikus óvoda megkívánja a szülőktől, a felelősségteljes magatartást pl.: a televíziózással, a számítógépezéssel, a média információkkal kapcsolatban, hogy a gyermekeket ne tegyék ki romboló lelki hatásoknak.

A szülők és a gyermekek személyiség jogait tiszteletben tartja az óvónő, miközben tapintatosan egyre jobban a keresztény nevelési és erkölcsi értékek felé irányítja a szülők figyelmét.

 A családokat arra buzdítjuk, hogy gyermekeket igyekezzenek rászoktatni a saját személyükkel kapcsolatos teendők elvégzésére.

A kapcsolatok alakításában, óvodánk legyen kezdeményező, és törekedjen a jó együttműködésre.

 

Cél: A szülőkkel együtt, egyenrangú partnerként neveljük a gyermekeket, figyelembe véve vallási elkötelezettségeinket.

 

Feladatunk: A szülők számára lehetőséget biztosítsunk az óvodai nevelés sokoldalú megismerésére, a kapcsolattartás különböző módjaira 

 

A kapcsolattartás formái:

 

- családlátogatás (óvodába kerülés előtt és alatt)

- anyás beszoktatás

- napi kapcsolattartás

- szülői értekezlet, fogadóórák

- nyitott napok

- közös rendezvények, ünnepek kirándulások

- szülői közösség: SZ. K.

- közös szentmisén való részvétel

- közös ünnepi készülődés

- neveléssel kapcsolatos előadások szervezése szülők számára

- lelkigyakorlatok szervezése szülők számára

 

 

Családlátogatás

 

Cél: gyermekek megismerése saját otthonukban

Feladatunk: az igényekhez igazodva ellátogatunk a gyermek otthonába, ott spontán vagy előre tervezett megfigyelési szempontsor alapján érdeklődünk a család életmódjáról, nevelési elveiről, a gyermek helyéről a családban. Felszínre kerülhetnek a gyermekekkel kapcsolatos problémák, melyek a napi óvodai munkánál elsiklanak, nem vesszük észre, nincs róla tudomásunk. Ezért fontos, hogy minél többet megtudjunk róluk. Figyelembe veszzük, ha a szülőknek külön kérése van a gyermekkel kapcsolatban, vagy esetleg építő jellegű javaslata.

 

 

Beszoktatás

 

Cél: a gyermek biztonságérzetének növelése.

Feladatunk: lehetőséget adunk a szülőknek, hogy gyermekük velük együtt ismerkedjenek az óvodai élet szokásaival.

Minden pedagógus nyitott arra, hogy a szülővel közösen segítsék át a gyermekeket a változás nehézségein. Így megismerkedhetnek az óvoda dolgozóival, a csoportok napirendjével, a tevékenységekkel.

 

 

Napi kapcsolattartás

 

Cél: a szülő tájékozott legyen a gyermekével történt lényeges eseményekről.

Feladatunk: nyitottak legyünk a szülőkkel szemben a gyermekkel kapcsolatos események, problémák, örömök megbeszélésére, úgy, hogy közben érvényesüljön a keresztény tapintat, és tolerancia.

A szülők és az óvodapedagógusok közötti mindennapos beszélgetések, tájékoztatások megakadályozzák a problémák felhalmozódását és elkerülik a félreértéseket

A hátrányos helyzetű családoknak tapintatosan nyújtunk segítséget, akár nevelési kérdésekben, akár segélyek vagy étkezési támogatások formájában (Önkormányzat, Családsegítő Szolgálat).

 

 

 

 

 

Szülői értekezlet

 

Cél: A szülői értekezleten az óvoda és a csoport életével kapcsolatos események, változások és feladatok megbeszélése.

Feladatunk: A szülők bevonása a csoport életébe, közös döntések meghozatala a gyermekek érdekében. Tájékoztatásuk a nevelési és módszertani eredményeinkről.

 

Fogadóórák

 

Cél: A személyes, őszinte gondolatcserék szülők és pedagógusok között, amely a kölcsönös bizalmon, és az együttműködésen alapszik.

Feladatunk: Lehetőséget biztosítani a párbeszédekre, ahol pedagógiai, hitbeli témában lehet segítséget adni a szülőknek.

 

Nyitott napok

 

Cél: Az újonnan jövő és az idejáró gyermekek szülei betekinthessenek az óvoda mindennapi életébe, megismerjék egymást.

Feladatunk: Lehetőséget biztosítani a szülőknek, hogy minél jobban megismerjék munkánkat, szokásrendszerünket, lássák, hogy jó helyen van nálunk gyermekük, megtapasztaltatni velük a szalézi vidámságot és jó kedvet. Felmerülő kérdéseikre, észrevételeikre megnyugtató választ adni. 

 

Közös rendezvények, ünnepek, kirándulások 

 

Cél: Intézményen kívül és belül, kötetlenebb formában jobban megismerni egymást, oldottabb beszélgetések, közös élmények szerzése.

Feladatunk: A szorosabb, bensőségesebb légkör kialakítása érdekében, több közös tevékenységbe vonjuk be a szülőket: 

közös szentmisén való részvétel, 

gyermeknap,

 kirándulások, séták 

szüreti mulatság, szőlő szüret, szőlő préselés

Erzsébet nap,

 Betlehemes játékok

nagycsoportosok búcsúztatása

adventi készülődés, vásár

húsvéti vásár

 

Az ünnepek, a rendezvények közelebb hoznak bennünket, így a szülők is jobban megérzik, hogy a feladataink is közösek.

Minden évben újra választjuk a szülők köréből, azt a kisebb létszámú Szülői Közösséget, akikkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, megbeszélve az óvoda fontosabb eseményeit, rendezvényeit, fejlesztő terveit, számítva segítő, építő véleményeikre, tapasztalataikra.

 

 

 

2. Az óvoda és az Egyházközösség kapcsolata 

 

Cél: Az evangelizálás befogadása a partnerek részéről.

Feladat: A közösségeken belül megszervezni, kialakítani a lehetőségeket a meghitt együttlétekhez, eszmecserékhez.

 

A plébános az egyházközség vezetője, aki felelős a missziós munkáért. Az óvoda az egyházközséghez szorosan kapcsolódó intézmény, tehát fontos a jó kapcsolat megtartása.  Az egyházközség ünnepein, programjain az óvoda gyermekei és családjaik, valamint a nevelőközösség, törekednek részt venni, feladatot vállalni.

 

 

3. Az óvoda és a Szalézi Nővérek kapcsolata

 

Óvodánk fenntartói a Segítő Szűz Mária Leányai, Don Bosco Nővérek, akik intézményünk közvetlen szomszédságában laknak. A kapcsolattartás és a kommunikáció rendszeres, napi szinten működik. 2016 szeptember 1.-től egy szalézi nővér óvodapedagógusként van jelen óvodánkban, teljes állásban. Ez még inkább erősíti a kapcsolatot, nem csak a dolgozókkal, de a szülőkkel is.

 

A szerzetes közösség bekapcsolódik a nevelő munka gondolatmenetébe, magával hozva a Don Bosco által ráhagyott nevelői örökséget - mint emberi garancia, lelkiség, szaktudás -, ami elősegíti a párbeszédet és a részvételt. Tanúságot tesz a nevelési programban található értékekről, állandó nyitottságban a Transcendens felé. Előmozdítja a nevelőközösség tagjai között a dialógust és a közreműködést. Aktívan részt vesznek a hitoktatásban, az óvodapedagógusok hitbéli továbbképzésében, erősítésében. Az ünnepek előkészítésében, megszervezésében részt vállalnak. Mindig és mindenben a segítségünkre vannak. Köszönet és hála érte!

 

Gyermekeink keresztény nevelése csak akkor eredményes és hatékony, ha minden nevelői közegben azonos erkölcsi normák, elvárások és szemléletmód hat a gyermekekre. A nevelő közösség egymást kölcsönösen elfogadva, sajátos nevelői státuszukat tiszteletben tartva, egymással szeretetteljes dialógust folytatva tesznek tanúságot a keresztény életközösségről.

 

4. Az óvoda és az iskola

 

Cél: A kudarcnélküli iskolakezdés feltételeinek megteremtése

Feladataink: Az iskolakezdéshez szükséges készségek és képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek gondozása, felkarolása.

Elsődlegesen a helyi Szent László Általános Iskolával tartjuk a kapcsolatot különös tekintettel a közelségére. Ezen kívül kapcsolatot ápolunk egyházi iskolákkal is. Mint: Gödöllő, Szent Imre Általános Iskola, és Fóti Ökumenikus Általános Iskola

 

Minden évben, februárban, a nagycsoportos szülői értekezletre meghívjuk a leendő első osztályos tanítókat, hogy beszéljen az iskoláról, az iskolai életről. 

Meglátogatunk egy első osztályt, ahol részt veszünk egy tanítási órán. Itt óvodásainkat játékosan bevonják a tevékenységekbe. Az iskolák által meghirdetett rendezvényekre lehetőség szerint elmegyünk. Az iskolák bemutatkozó tájékoztatóit időben megismertetjük a szülőkkel.

A gyermekek személyiségét figyelembe véve (tudás, irányultság, teherbíró képesség, alkalmazkodó képesség), szükség szerint segítséget nyújtunk az iskolaválasztásnál. 

Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy, olyan iskolát válasszanak, amely a gyermekük képességeit nem haladja meg, és a szülők ne hagyják befolyásolni magukat a társadalmi elvárásoktól (két nyelv, informatika, sport stb. - már első osztálytól), mert ezek sorozatos kudarchoz vezethetnek. 

 

Az óvoda kapcsolatot tart, minden olyan intézménnyel, amely az óvodába lépés előtt (bölcsőde, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

 

 

5. Rugalmas iskolakezdés  

 

A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését.

A szülő kérésére, az óvónőkkel egyetértésben (ha egészségi állapota labilis, túlérzékeny, fáradékony, túl mozgékony, ha figyelme kissé szétszórt) egy évvel később kezdheti meg iskolai tanulmányait.

Amennyiben nem egyezik a szülők, és az óvoda véleménye a Nevelési Tanácsadó véleményét kikérve kezdheti meg a gyermek az első osztályt, vagy marad még egy évet óvodában.

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

 

Egyéb kapcsolataink

 

A hátrányos helyzetű családoknak tapintatosan nyújtunk segítséget, akár nevelési kérdésekben, akár segélyek vagy étkezési támogatások formájában, az Önkormányzattal, Családsegítő Szolgálattal egyeztetve, megbeszélve.

A területi szakszolgálat munkatársainak  segítségét kérjük az iskolaérettség megállapításához, ha az óvodapedagógus, vagy a szülő ezt igényli

Szakértői Bizottsághoz csak abban az esetben irányítjuk a gyermekeket, ha a szülő és az óvoda véleménye nem egyezik .

 

 

 

VII. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

 

 

1. Játék

 

A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, komoly szerepet tölt be személyiségének fejlődésében, fejlesztésében. Don Bosco is felismerte, hogy a játéknak személyiségformáló szerepe, nevelő hatása van,  és segíti a gyermek mélyebb megismerését.  

 

Célunk: 

A gyermekek szabad képzeletének elősegítése, az egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása, tartalmas játék elérése, és a játékon belüli tevékenységek, valamint ezeken keresztül személyiségének fejlesztése, a nemi hovatartozást elősegítő játékok ajánlata, erősítése (Pl: lányoknál öltözködés, sütés –főzés, fiúknál építés, összeszerelés-javítás…) 

Egyéni ötleteik, véleményük elfogadásával segítjük kreativitásuk, önértékelésük és személyiségük kibontakozását, melyhez biztosítjuk a tárgyi feltételeket az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

 

Feladatunk: 

A tárgyi feltételek biztosítása, a játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével .A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban, az óvónő játéksegítő módszerei.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés - élmények) 

Tartalmas, önfeledt játék elérése, ehhez a nyugodt légkör megteremtése, és az alkotó képzeletük kibontakoztatása, melyhez hozzájárul az óvónő személyisége. 

Ezért törekszünk a következetes, szeretetteljes, nyugodt magatartásra és az őszinte érdeklődésre.

 

A csoportszobák berendezésénél figyelembe vettük az életkori sajátosságokat.

Minden csoportszoba mérete lehetővé teszi, hogy állandó helyeket alakítsunk ki a különböző tevékenységekhez. Igyekszünk a legfontosabbakat megvalósítani, mint pl. a babaszoba-konyha, építőszőnyeg, mesesarok, alkotó terület stb.

Ezen kívül megteremtjük a lehetőséget "kuckók" létrehozására is a csoportszobában és az udvaron egyaránt. A gyermekek egyéni ötleteinek megvalósításában segítséget adunk további ötletekkel és tárgyi feltételek biztosításával.

 

A csoportokban kialakítottunk kézműves sarkokat, ahol életkoruknak megfelelően, a megfelelő eszközökkel, kedvük szerint rajzolhatnak, festhetnek, vághatnak, gyurmázhatnak. Igyekszünk megteremteni a játék típusának és tartalmának a megfelelő időt akár több napon keresztül is.

Mivel tudjuk, hogy a gyermekek számára az elsődleges tevékenység a játék és ismerjük fejlesztő hatását, törekszünk arra, hogy olyan eszközöket biztosítsunk, amelyekkel ez megvalósul.

A megunt játékokat időszakonként elrakjuk, és a korábbiakkal cseréljük fel, melyek újra érdekesek lesznek a gyermekek számára. Folyamatosan készítünk fejlesztő hatású játékokat (pl. anyanyelvi, értelmi képességeket és készségeket, fejlesztő játékokat). 

Az udvari játékok színesebbé tétele érdekében folyamatosan szerezzük be, (az elhasználódás miatt) a különböző mozgásfejlesztő játékokat (pl. kerékpár, roller, ütőjátékok, labdák stb.)

Újszerű, érdekes technikaként próbáljuk bevezetni az asztalon való homokszórást, képkészítést festett homokkal, csöpögtetést, döngölést, sarazást. A várépítéshez, homokozáshoz az eszközöket, kiegészítőket folyamatosan biztosítjuk.

Az udvar műfű borítása lehetőséget nyújt a nagymozgások fejlesztésére, a különböző népi-, sport-, labda-, szabály- és versenyjátékok szervezésére. 

Amennyiben a Kodály Zoltán idézetből indulunk ki, akkor bebizonyosodik számunkra, hogy a tapasztalás milyen fontos szerepet játszik a gyermek életében. Ezért minden gyermekkel szeretnénk megismertetni óvodánk szűkebb környezetét és ez által minél több élményhez juttatni. Az így szerzett tapasztalataik játékban való lereagálásához te­ret adunk.

 

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Szívesen játszanak szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető. Játékuk során realizálódjon - pedagógus által sugalmazva- a keresztény értékekre való fogékonyság.

 

 

 2. Verselés, mesélés, 

 

Célunk:

 A gyermekek érzelmi-, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

 Művészi értékű alkotásokkal megismertetni a gyermekeket, melynek tartalma hat az érzelmeikre és alakítja erkölcsi nézeteiket. , hogy a gyermekeket megtanítsuk a bábok helyes mozgatására, azért is, hogy a bábok segítségével verseket, meséket tudjanak párbeszédes formában megjeleníteni, előadni. 

A bábozás, dramatizálás lehetőséget ad a gyermek számára, hogy adottságai, és képességei szerint önmagát adja, hogy azonosulni tudjon a szerepekkel, hogy kifejezhesse érzéseit.

A magyar népi kultúra értékeinek átörökítése.

 Elősegíteni a gyermek szép és kifejező beszédének kialakulását, az aktuális beszédhelyzethez való alkalmazkodását. 

 

Feladatunk:

 A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása.

 A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. Ezen irodalmi művek felkutatása, bemutatása, feldolgozása.

 Feladatunknak tekintjük a gátlásoktól mentes légkör kialakítását, melyben nyitottá és játékos kedvűvé válik a gyermek. Ennek megvalósítására valamennyien törekszünk.

Értékelésünk mindig csak dicsérő, buzdító lehet.

 

 

 

 “Az irodalom beszélni és cselekedni tanít bennünket. Beszélni, pontosan olyan értelemben, mint az édesanyánk. Csak még türelmesebben és fáradhatatlanul.”

Illyés Gyula

 

Katolikus óvodánkban a felhasználandó irodalmi anyagok igényes kiválogatásánál a keresztény erkölcsöt, a művészi értéket a pedagógiai, pszichológiai módszertani tudatosságot mind-mind figyelembe vesszük az éves anyag összeállításánál. A kiválasztottak közé sorolandók, a teljesség igénye nélkül: Benedek Elek, Dr. Seregély István, Nemeshegyi Péter, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Tamási Áron, Fekete István, Wass Albert.

A bibliai történetek is hozzátartoznak az irodalmi anyaghoz. A válogatásnál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, és a hitre nevelés anyagát. Előadás módja és hangulata különbözik a megszokott mesemondástól, mesehallgatástól. A történetek előadás módja a legnagyobb egyszerűséggel és a legtermészetesebb módon történik.

A keresztény ünnepeken túl, a néphagyomány tartalmát és a jeles napokat is nyomon követve válogatunk, az irodalmi anyagokból. Ezekhez kapcsolható versekkel, népi mondókákkal, rigmusokkal, népmesékkel, időjóslásokkal, találós kérdésekkel, közmondásokkal, tréfás fejtörőkkel ismertetjük meg a gyermekeket.

Felhasználunk más irodalmi értékű, esztétikai igényeket kielégítő, a gyermek életkori sajátosságaihoz is alkalmazkodó elbeszéléseket, történeteket, lírai verseket.

Az elbeszélés valóságot tartalmaz, és művészi formában ábrázolt mondanivalót fejez ki, ezért alkalmas a gyermek személyiségének fejlesztésére.

Nagy hangsúlyt fektetünk a bábozásra, dramatizálásra, mesélésnél, verselésnél az érzelmi motiváltságot emelhetjük gyertyagyújtással, melynek színtere változó lehet.

 

Építünk a népi játékokra, hiszen szinte mindegyik tartalmaz dramatikus elemeket.

A dramatikus játékok elősegítik a gyermek               

én-tudatának és emberismeretének kialakulását,

térbeli tájékozódásának, mozgásának javulását,

önálló gondolkodásának fejlődését,

társaival való kommunikációját,

viselkedési bátorságát, biztonságát,

aktivitásának fokozását.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal

Az óvónő megteremti a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkört. A mesemondást és a befogadást nem zavarják külső elterelő ingerek. Az óvónő egész lénye árasztja azt, amit közvetíteni akar. Szemkontaktust teremt a mese alatt, hatására a gyerek belső képet alkot. A kötetlen jellegű kezdeményezés, a rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemek (furulyaszó, gyertya, csengő stb.) és a gyermeki várakozást kielégítő irodalmi élmények hatására a gyerekek önként vállalt ”kötelező” foglalkozásává, mindennapos igényévé válik.

 

A bábjáték és a dramatikus játék alkalmas az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítására, a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztésére. Egyénileg foglalkozunk a hátrányos helyzetű gyermekek gátlásainak feloldásával a mese, vers segítségével. Váljon szokássá a hétvégi események élményként történő átadása is. Bővítjük a gyermekek szókincsét, új fogalmakkal ismertetjük meg őket, melyeket beépítenek a mindennapos szóhasználatukba. Megtanítjuk őket a helyes légzésre, a tiszta beszédre, artikulálásra. Szalézi pedagógiánkban is Don Bosco kiemelte a mesélést, az együtt mesélést, mint a gyermekek egyik leghatásosabb motiváló módszerét.

 

 

Az óvónő minden lehetőséget használjon ki a mesemondásra, bábozásra, hogy a gyerekek szívesen mondjanak mondókákat, verseket, meséket, a hozzájuk tartozó játékokat és mozgásokat. Az óvónő kezdeményezze, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, meséljenek a felnőttek a gyermekeknek. Törekedjen a megfelelő feltételek biztosítására, hely, idő, eszköz

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: 

 

Igénylik a mese és vershallgatást, szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Tudnak meséket, történeteket kitalálni. Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 10-15 mesét. Elkezdett mesét fantáziája segítségével folytatni tud. Képes az elkezdett mese szálait, epizódjait összekötni. 

 

 3. Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás

 

"A zene mindenkié." - ezt hirdeti Kodály Zoltán. A zenei nevelésünk az ő irányelveit követi. 

Célunk: 

a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

 

 

Feladatunk:

 Az igényes zenei anyag korcsoportoknak megfelelő kiválasztása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. 

A program célja, feladata a zenei élmény biztosítása, hisz ez erőteljesen hozzájárul a gyermekek esztétikai igényének megalapozásához, formálásához. Olyan eszközt nyújtva ez által, amely anyag igényesen, életkornak, csoport képességeinek megfelelően összeállítva a néphagyományőrzés egyik pillére lesz.

Népünk eddig komoly értékeket halmozott fel, a kisgyermeket hintáztató, höcögtető, lovagoltató játékaitól kezdve a nagyobbak páros táncáig. 

Magyarságunkra jellemző: ha örülünk, ha bánatunk van, mindig akad ürügy arra, hogy dalra fakadjunk, s megtaláljuk az ideillő éneket, mondókát, dalos-játékot a felhalmozódott népi forrásból.

A 3-4 éves gyermekeknek a lovagoltatókat, ölbeli játékokat (arc – kéz – ujj). A gyermekek érezzék a felnőtt vagy nagyobb gyermek testközelségét, amit még ebben a korban igényelnek is.

A nagyobbak, 4-5 évesek is beülhetnek még a felnőttek ölébe, de már megismertetjük őket a csiga és hullámvonalakkal, a szerepcserés játékokkal. Kedvesek az utánzó mozdulatokat tartalmazó játékok.

A nagyok, 5-7-8 évesek már szívesen játszanak párválasztós, sorgyarapító játékokat, valamint sok-sok népi körjátékokat, melyeket lehet külön a fiúkra, ill. a lányokra szabva játszani.

A csoportszobában lévő szőnyeg nagyon alkalmas az ölbeli-, az udvar és a torna szoba pedig a mozgásos, nagy teret igénylő játékokra.

 

Biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy az éneklés az énekes játék, a mozgás, a tánc és a zenehallgatás a gyermek személyiségfejlődéséhez hozzájáruljon:

Ennek érdekében alkalmanként meghívjunk a népzene jeles képviselőit, kik lehetőséget teremtenek egy-egy népi hangszer hangjának, nevének megismerésére, illetve a népzenéhez tartozó táncok kipróbálására (Kolompos, Gézengúz együttes)

Ritmus-, és dallamhangszereink sokfélék, minden csoportban biztosítottak, de állandó kiegészítést igényelnek: pl.: félhangokat játszó metallofon alt-, és szopránfurulyák, ütőfa, esetleg szintetizátor. Ezeket egészítjük ki a gyermekekkel együtt készített népi hangszerekkel, csörgőkkel.

 Folyamatosan bővítjük a népdal-gyűjteményünket, a zenehallgatás színvonalának emeléséhez fontos lenne egy zenei gyűjtemény elkészítése, amelyben olyan anyagok szerepelnek, amik értékeket közvetítenek, pl.: Prokofjev: Péter és a farkas, Vivaldi: Négy évszak, Mozart: Kis éji zene, népdalok esetleg eredeti hangzással, klasszikus gyermekdalok. meghallgatásukhoz minden csoport rendelkezik magnetofonnal, cd lejátszóval.

A népi játékokban a harmonikus, szép együttmozgás és éneklés örömét  átérzik a gyerekek. 

A zenehallgatás anyagának kiválasztásánál szem előtt kell tartanunk azt a szempontot is, hogy óvodánknak keresztény értékeket kell közvetítenie. (A szórakoztató ipar gyerekeket megcélzó igénytelen, értéktelen termékeit nem hallgatjuk az óvodában.)  

 

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:  

 

Élvezettel hallgatják a zenét, érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. Önállóan jókedvvel tudnak énekelni, élvezettel játszanak énekes játékokat. Felismerik a bemutatott és megszólaltatott hangszert, megnevezik. Maguk is képesek az egyszerűbb hangszereket megszólaltatni, használni.

 

 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

 

A gyermek, az őt spontán és szervezett módon érő ingerek, tapasztalatok során egyaránt fejlődik. A világról egyre pontosabb ismereteket szerez, amit a vizuális tevékenysége által újraalkot, átrendez, magáévá tesz. Vizuális ismereteiről vizuális visszajelzést kap. "Így ábrázoló tevékenysége nem más, mint a tárgyi világ cselekvő birtokba vétele."

Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermeki önkifejezés érvényre jusson. Teremtse meg a lehetőségeket arra, hogy önként és szabadon alkothassanak, képzeletvilágukat kivetíthessék. Továbbá ismertesse meg a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival.

Célunk:

 A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése.

A gyermekek tér -forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. 

A gyermekek szívesen kapcsolódjanak be a különböző tevékenységekbe, s abban aktívan vegyenek részt.

 

 

Feladatunk:

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése

A 3-6-8 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

      A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése  

      Megfelelő hely- tér-légkör megteremtése, ahol alkotó tevékenységüket zavartalanul   kibontakoztathatják. 

 

 

Csoportszobáinkat úgy alakítottuk ki, hogy az alkotó tevékenységnek állandó helye legyen. Az eszközök és a különböző anyagok a gyermekek számára is elérhető helyre kerültek. A gyermekeket megtanítjuk ezek helyes, biztonságos használatára, így szabadidős tevékenységekben is kedvükre alkothatnak.

Törekszünk arra, hogy egyszerű, de jó minőségű eszközöket szerezzünk be, mellyel gyermekeink szívesebben dolgoznak, több örömöt lelnek benne,(pl. ragasztók, színes papírok stb.)

A gyermekek kreativitását, látáskultúráját, térérzékét szépérzékét fejlesztő esztétikus és tartós játékokat és azok tartalmát, folyamatosan bővítjük, amelyek lehetőséget nyújtanak téri alkotásra, építésre pl.: Dimenzió. Ezek a játékok észrevétlenül nevelik a gyermekek figyelemre, pontosságra s közben még statikai összefüggésekre is rájön. 

Lehetőség szerint minden csoportban szeretnénk kialakítani olyan felületet - ajtó, asztal, fal -, ahol a gyermekek függőlegesen és vízszintesen is dolgozhatnak. Gondolunk itt nagyméretű csomagoló papírra vagy zománcfelületre, letörölhető filctollal. (Itt körberajzolhatják testüket, testrészeiket akár árnyékukat.)

Az aktív, kreatív alkotáshoz szükséges nyugodt légkör biztosítása érdekében vizuális tevékenység alatt a dadus néniket bevonjuk a csoportéletbe, így zavartalanul, és még nagyobb odafigyeléssel működhet mikro-csoportban az alkotás. Ha igény van rá, a bent elkezdett mű folytatására az udvaron lehetőséget biztosítunk. Vannak olyan kézműves tevékenységek, amelyeket a szabadba is tervezünk: nemezelés, agyagozás, szövés, bőrözés, szövés, körmöcskézés, stb.

A természetben található anyagokat (kavicsokat, leveleket, terméseket, csuhét, szalmát stb.) a gyermekekkel közös kirándulásokon, illetve a szülők segítségével gyűjtjük össze.

Az összegyűjtött természetes anyagok felhasználása során megismertetjük a gyermekeket azok formájával, színével, színárnyalataival, anyagi tulajdonságaival, felhasználási módjával.

Az egyéni fejlettségüket és életkori sajátosságokat figyelembe véve az anyagokkal való alkotó tevékenység során különféle technikákat sajátítanak el a gyermekek. A szokásos festés, rajzolás, gyurmázás, agyagozás mellet ismerkednek a hajtogatással, körmöcskézéssel, szalmából, készíthető tárgyakkal, játékokkal, gyöngyfűzéssel, fonással, gyertyaöntéssel, - mártással, homokrajzolással, sarazással. 

Terveink között szerepel az is, hogy kialakítsunk egy kézművességre alkalmas helyet, ahol tárolhatjuk a tevékenységekhez szükséges eszközöket és természetes anyagokat. Itt lehetőség nyílna nyugodt körülmények között mikro csoportos foglalkoztatásokra. A különböző technikák alkalmazása során minőségi munkavégzésre kell szoktatnunk a gyermekeket.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

 

Úgy gondoljuk, hogy nem lehet szigorúan meghatározni a tevékenységekben résztvevő gyermekek létszámát, ezt az alkalmazott technika teszi függővé, ez lehet egy, kettő (pl.: anyák napi ajándék), de lehet 7-8 gyermek is.

Elsődleges feladatunk a nyugodt légkör biztosítása, ahol a gyermekek a bennük rejlő élményeket, érzelmeket kifejezhetik az alkotó, alakító tevékenység során.

Az elkészült munkákkal díszítjük az öltözőket, folyosókat, ahol mindig megcsodálhatják egymás munkáját. Így eljutunk az óvodáskor végére oda, hogy a gyermekek egyéniségét tükrözve igényesen alkotnak, nyitottak lesznek a szépre, tudnak gyönyörködni saját, és egymás alkotásaiban, s minderről önálló véleményt tudnak alkotni. 

 

 

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére 

 

Képes a képalkotásra, emberábrázolásra. Ismeri az alapszíneket, és szívesen használja azokat. Helyes a testtartása, ecset és ceruzafogása. 

Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. Alkotásaikra jellemző a szín- és formagazdagság, megjelennek egyéni ötleteik, elképzeléseik.

Értékelik a szép látványát. Térépítésben aktívan közreműködnek, bátrak ötletesek. Szívesen használják az ábrázolás eszközeit. 

 

 5. Mozgás

 

Célunk: 

A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A gyermekek fizikumának, fizikai tűrő- és teljesítő képességének fejlesztése és az aktív pihenési szokások kialakítása.

 

Feladatunk: 

A 3-6-8 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében. Törekedni arra, hogy a foglalkozások örömteli, élményt nyújtó játékos formában folyjanak, és a játék legyen a gyermektorna alapvető eleme.

 

A tornaszobát a három csoport naponta, beosztás szerint használja. A mozgásfejlesztés a tornateremben és jó idő esetén, az udvarunkon történik. A tornaszereket folyamatosan bővítjük, elhasználódásuk után selejtezzük. 

A gyermekek testi fejlődése, szellemi és fizikai teherbíró képességének fejlesztése nagyon nagy jelentőséget kap a mai világban.

A felgyorsult életforma, a közlekedés korszerűsödése, és a mozgásszegény életmód miatt nagy hangsúlyt kap az intézményes testi-mozgás nevelés.

Fontos feladatunk a gyermekek egészségének védelme, mind pszichikai, mind pedig testi értelemben. Ennek érdekében tudatosan építjük fel a napi mozgás lehetőségeinket, törekedve tartáshibák prevenciójára. 

A játékos lábtorna gyakorlatok a lábboltozatuk megerősítését szolgálják. 

A nevelő személyisége, szeretetteljes, egyéni bánásmódja döntő jelentőségű a mozgás megszerettetésében, és a harmonikus testi-lelki fejlődés szempontjából. A nevelő tevékenyen, aktívan vegyen részt a mozgásban a gyermekekkel együtt. Don Bosco is ezt tette. Hitvallása volt, hogy az eredményes nevelőmunka megkívánja a nevelőtől, hogy szeresse azt, amit a gyermek szeret!

Mind a csoportbeli, mind az udvari szervezett tevékenységek anyagát változatosan a fokozatos terhelést, korcsoport fejlettségi szintjét, életkori sajátosságokat figyelembe véve állítjuk össze. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a korszerű eszközök megjelenését, hogy azokat bővíteni tudjuk a mozgáskultúra fejlesztése érdekében.

A kisebbeknél a nagymozgásokon túl a földközeli, biztonságérzetet adó feladatokat kiegészítő eszközökkel tesszük még élvezetesebbé pl.: fahengerekkel, amelyeken mezítláb lépkedhetnek, hogy megdolgoztathassa a talpukat, és fejlessze egyensúlyérzéküket.

A nagyobb gyermekek már igénylik a nehezebb feladatokat, amely nagyobb erőfeszítést, bátorságot igényelnek. A nagymozgások mellett az ugrógyakorlatok, a gurulások, és a kézenállás előgyakorlata is megjelenik.

Ezeket és más, a választott programunk által említett gyakorlatokat a szabadidőben is gyakorolhatják a gyermekek az udvaron és a csoportszobában egyaránt.

Fontos, hogy az eszközökkel szívesen és nagy biztonsággal játszanak, ezáltal sok információt kapunk a gyerekekről (pl.: milyen bátor, érdeklődő, ötletes, milyen szinten áll a mozgásfejlettsége.)

Az 5-6-7 évesek mozgása összerendezettebb, jobban figyelnek testrészeikre, s türelmetlenül várják, hogy társaikkal összemérhessék képességeiket, próbára tehessék ügyességüket, erejüket, bátorságukat.

Ezek a mozgások elősegítik a kézfej izomzatának erősödését, a szem-kéz, és szem-láb koordinációjának fejlődését, a finommotorika alakítását.

Udvarunk műfüves borítása kiválóan alkalmas mindenfajta mozgásos tevékenységre.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében

Célunk, megismertetni a gyermekeket a különböző verseny- és szabályjátékokkal, valamint a népi mozgásos játékokkal.

Feladatunk, az ezekhez szükséges megfelelő méretű, és minőségű eszközök biztosítása.

 

Nyári időszakban lehetőség szerint az udvaron van a gyülekező, a mindennapos testedzést nyújtó kocogás, futás megoldható, itt biztosítunk lehetőséget, a nagyobb teret igénylő verseny-, váltó-, szabály-, fogó- és labdajátékokhoz is.

A délutáni, vagy esős időszakban a gyerekek a tornaszobában kipróbálhatják a különböző tornaszereket, mozoghatnak, játszhatnak, de a mozgásos játékok mellett népi- dalos játékot is tervezünk ide és az udvarra.

Minden évben egy sport- vagy gyereknapot szervezünk, amelyen a gyermekek a szüleikkel együtt különböző játékokban vehetnek részt.

Régen a lányok és fiúk játéka elkülönült, mi is tanítunk ilyen játékokat, amelyek a nemi hovatartozásukat erősítik. Ezekben a játékokban minden korcsoport részt vehet kedve és kitartása szerint. Így elérhetjük, hogy minden mozgásos tevékenységben szívesen vesznek részt, ez igényükké válik, mozgásuk összerendezett lesz, ismeretük bővül, kialakul "óvodás tartásuk", mely feltétele az iskolakezdésnek.

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

 

Szeretnek mozogni, kialakul a nagy- és finommozgásuk, térben jól tájékozódnak, ismerik az irányokat. Verseny- és ügyességi játékoknál betartják a szabályokat. Ütemtartással járnak, gimnasztikai gyakorlatokat utasítások alapján elvégzik. Szeretnek futni, kocogni, tudnak labdát vezetni.

Mozgásuk harmonikus, összerendezett. Téri tájékozódásuk kialakult, irányokat

 

 

6. A külső világ tevékeny megismertetése

 

 Célunk:

 Pozitív érzelmi viszonyt alakítsunk ki a gyermekben a teremtett világ, a környezet felfedezése során, s közben mennyiségi, alaki, nagyságbeli szemléletét alakítsuk.

 Az ok-okozati összefüggések felismerését elősegítjük.

 Megismertetni a gyermekeket a közvetlen környezetükkel, a benne élő kisállatokkal (bogarak, madarak stb.), a természet változásaival, a természeti jelenségekkel. 

 

 

Feladatunk:

A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során 

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása

Séták, kirándulások szervezése, a megfigyelésekhez szükséges eszközök biztosítása.

 

 

Törekszünk arra, hogy a gyermekek aktívan, érdeklődéssel vegyenek részt környezetük megismerésében. A környezetből szerzett tapasztalatok, ismeretek valósághűek legyenek, mert ezek fejlesztik valóságtudatát.

 

Közvetlen környezetünk színterei az udvar és a környező utcák, a patak, Kálvária domb, kilátó. Itt figyeljük és figyeltetjük meg az évszakok váltakozását, azok szépségeit, és az itt élő állatokat. (madarakat, bogarakat…) 

Az udvar a mozgáson és a megfigyeléseken kívül a környezetben való viselkedési szabályok betartására is lehetőséget ad. (pl.: óvjuk a növényeket, állatokat), hisz a természetben minden élőlénynek megvan a maga helye, szerepe. 

Vizsgálódjunk, bogarásszunk, üveglapon figyeljük meg mozgásukat, de vizsgálódás után engedjük el őket. 

Készítünk madáretetőt, figyelemmel tudjuk kísérni a madarak viselkedését egész éven át. Óvodánk szűkebb környezetében több helyre tudunk elmenni élményszerző körútra. (pl.: templomlátogatás, Hősök kertje, sportpálya, élelmiszer bolt, megfigyelhetjük a busz, a HÉV közlekedését). Ez mind olyan szintér, ahol a gyermekek aktívan részt tudnak venni a különböző tevékenységekben, megfigyelésekben, élményeken, tapasztalatokon keresztül sajátítják el az ismereteket, fejlődik személyiségük, erkölcsi magatartásuk, metakommunikációs eszközrendszerük. 

Tágabb környezetünk megismerése érdekében alkalmanként el tudunk menni Gödöllőre, Budapestre, az Állatkertbe, a Fóti-tóhoz, a helyi kilátóhoz, a patakhoz. Buszkirándulást szervezünk, ősszel és tavasszal, hogy a természet változásait a természetben tudják megfigyelni, rácsodálkozni a természet szépségeire.

Közösen gyűjtünk különböző terméseket, anyagokat, s azokat rendszerezzük (nagyság, szín, forma), számláljuk, tulajdonságaik alapján csoportosítjuk.

A kirándulások alkalmával készített fényképek, gyűjtemények segítségével albumokat készítünk, ami feleleveníti és elmélyíti az ismereteket, élményeket.

A tevékenységek során a gyermekek ismeretei bővülnek, matematikai ismeretekkel is: téri tájékozódás, mennyiségi, formai ismeretek. Gyakorolják a nagyságbeli és mennyiségi viszonyokat.

A környezetvédelem érdekében a gyermekek kísérleteznek, játszanak, beszélgetnek:         

növényültetésről, gondozásról     

energiatakarékosságról

élősarok, növény-, és állatgondozásról 

téli madáretetés fontosságáról                   

a természetes anyagokról, a szintetikus anyagok elkerüléséről

miért fontos a gyermekek edzettsége, az egészséges táplálkozás, a védelem kiépítése a környezeti hatásokkal szemben.

Mindezek a tapasztalatok, amelyeket a gyermek a "tevékenységekben, tevékenység által, tevékenykedve" szerez, felismerésre, összehasonlításra, megkülönböztetésre, összefüggések, ok-okozati viszonyok megállapítására ad lehetőséget, ami a személyiség fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárul, fejleszti logikus gondolkodásukat.

A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása 

Célunk:

A természet szépségeinek értékelésén túl tudjanak tájékozódni a térben, tudják az irányokat és helyesen használják a névutókat.

Minél több tapasztalatot szerezzenek a valós életben, ahol a kommunikációs készségük még jobban fejlődik.

 

Feladatunk:

 Minél több közös élményszerzés gazdag programokkal. Ezeknek a kirándulásoknak a tartalmas, biztonságos megszervezése.

 

A gyermekek fejlesztése frontálisan, vagy mikro csoportokban történik, csoportszobában, séták alkalmával.

A különböző színtereken, a valós életben tett gyakori kirándulások során módjuk van a gyermekeknek a helyes köszönés, bemutatkozás, megszólítás, véleménynyilvánítás, kérés gyakorlására, ez bővíti szókincsüket. 

A kirándulások alkalmával készített albumok nézegetése lehetőséget ad a kommunikáció gyakorlására, élményeik, észrevételeik, érzelmeik, gondolataik összefüggő kifejezésére.

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

Tudják saját születési helyüket, idejüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozásukat.

Megkülönböztetik az évszakokat, tudják tulajdonságaikat. Felismerik a napszakokat. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükséges. 

Ismerik a házi- és vadállatokat, madarakat, környezetük növényeit. Ismerik a növényápolás egyszerű feladatait. Szívesen vesznek részt kirándulásokon, sétákon, rendezvényeken, kiállításon. Tudják az irányokat, és a névutókat. Beszédük érthető, az anyanyelvi szabályoknak megfelelő. A közlekedési szabályokat ismerik, megnevezik a közlekedési eszközöket.

Logikai következtetéseik életkoruknak megfelelő. Problémamegoldó készségük jó. Számfogalmuk kialakult (10-es számkörben). Felfedezik az azonosságokat és különbségeket, használják fogalmait. Ismerik az alapformákat, felismerik a sorba rendezés logikáját. 

 

7. Munkajellegű tevékenységek

 

Célunk:

 A gyermeki munka megszerettetése, és olyan pozitív tulajdonságok kialakítása, amelyek elősegítik a közösségi érzés kialakulását. 

Életkoruknak megfelelően rendelkezzenek a munkavégzéshez szükséges képességekkel, tulajdonságokkal.

A különböző munkatevékenységek megismertetése és a gyakorlatban való alkalmazása a felnőttek útmutatásával és segítségével.

 

Feladatunk: 

A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése s azok feltételeinek biztosítása.

Értsék az utasításokat, sajátítsák el az eszközök használatát.

Alakuljon önismeretük, önértékelésük, önbizalmuk-felelősségérzetük és feladattudatuk. biztosítani ezekhez a tevékenységekhez a megfelelő méretű és minőségű eszközöket, valamint állandó helyüket kialakítani

 

A személyiségformálás fontos eszköze a cselekvő tapasztalatszerzés. Az óvodás korú gyermek régen "aktív" tagja volt a családnak a munka területén, ma azonban sokuknak nincs otthon feladata, s ezért nem is érzik az elvégzett munka utáni örömet, megelégedést.

Óvodánkban a munkajellegű tevékenységek végzésében nagy szerepe van a felnőttek, nagyobb gyermekek példaértékű munkájának. A kisebb gyermekek utánzási vágyuknak tesznek eleget, mikor már kiveszik a kezünkből a "munkát". Ezt az örömet és lelkesedést kell a továbbiakban is megtartani bennük, ezért nem lehet a munka büntetés, inkább jutalom, kiemelés, érdem. Don Bocso pedagógiájában a munka, mint nevelőeszköz, fontos szerepet játszik. Egyik olyan lehetőség, ahol a gyermek nem tud rossz lenni, nem követ el bűnt.

Minden tevékenységben részt vehetnek egyéni fejlettségükhöz mérten. Megbízásunk lehet egyszeri, egy alkalomra szóló, vagy folyamatos (a rend fenntartása, kerti munka stb.). 

A növények, állatok gondozásában szívesen részt vesz minden korosztály. Itt nem csak a csoportszobai növényekről, állatokról van szó, hanem az udvarunk élővilágáról is (kertgondozás, madáretetés télen stb.).

A kicsiknél az önkiszolgálás, a nagyobbaknál a naposi munka több tevékenységformát foglal magába. A különböző munkafolyamatokat gondosan megtervezzük az esetleges balesetek elkerülése végett.

Az évszakok is mindig adnak izgalmas feladatokat a kertben és a csoportszobán belül egyaránt (avargyűjtés, karácsonyi készülődés, ajándékkészítés stb.).

Ezekhez a tevékenységekhez biztosítunk megfelelő méretű és minőségű eszközöket, helyet és örömet adó derűs légkört. Megtervezzük az egyéni feladatokat, megbízásokat. Mindig számítunk a nagyobb gyermekek segítségére!  A munka során megtapasztalják, hogy a másokért végzett munka, örömet okoz.

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére

 

A testápolással, étkezéssel kapcsolatos feladatok önálló végzése.

Szívesen dolgoznak a gyermekek közösen, de az egyéni megbízásokat örömmel vállalják, segítenek a kisebbeknek. 

Munkájukat a felelősségérzet és a feladattudat jellemzi. Vigyáznak játékaikra és rendben tartják azokat.

A növények állatok gondozásában részt vesznek.

Ajándékokkal, meglepetésekkel szereznek örömet társaiknak és a felnőtteknek.

Pontosan megértik mit várnak el tőlük, és azt önállóan teljesítik.

 

8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

 

A tanulás az óvodában folyamatos, spontán, illetve tervezett és szervezett tevékenység.

A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és a felidézés ebben az életkorban a gyakorlati tevékenységekbe ágyazottan fejlődik, részben utánzáson alapuló. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére, de a fogalmi gondolkodás csak később kezd kialakulni.

 

Az ismeretek elsajátítása a gyermek világképének alakulását is befolyásolja. Hatására rendeződnek a gyermek tapasztalatai, pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelő-képességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására.

 

Az óvodai tanulás a játékra épül, mindvégig játékos jellegű marad. A játékosság, mint alapelv, a tanulás egész folyamatában kell, hogy érvényesüljön. 

A gyermeket elsősorban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat motiválja. Az önállóság is erős motiváló tényező, ezért a tanulásnak cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tapasztalatokra kell épülnie.

 

A szervezett tanulás formái a kötetlen illetve közvetetten kötelező tevékenységek. Ezek a tevékenységek egyaránt oldottak, játékosak és élményszerűek, melyek formái egyéni, mikrocsoportos, vagy frontális. Ezeket az óvónő a gyermekekhez és az elvégzendő feladatokhoz megfelelően választja ki.

A tanulásban felhasznált eszközök kiválasztásánál az óvónők arra törekszenek, hogy azok érdeklődésre, aktivitásra, megoldásra ösztönözzenek.

 

Nevelői feladatok:

 

Mivel a fejlődés nem egyenletes, az óvónők ennek megfelelően differenciáltan foglalkozzanak a gyermekekkel. 

Az óvodában a gyermekek spontán módon tanulnak, ezért az óvónők a gyermekek megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére, érzelmi beállítottságára támaszkodva irányítják a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát.

a tevékenységekben a nevelők lehetőség szerint vegyenek részt

a tevékenységeket hassa át a szalézi humor, és jó kedv

a pedagógus dicsérjen, ismerje el a gyermek teljesítményét

a tevékenységekben a pedagógus minden helyzetben maradjon higgadt, türelmes

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

 

A tanuláshoz szükséges képességek kialakulóban vannak: a szándékos figyelmük, a feladattudatuk, figyelmük. Képesek önálló feladat végzésre, kontrolálni saját tevékenységeiket. Elemi ismereteik vannak önmagukról és környezetükről.

Testileg fejlettek. Mozgásuk harmonikus, összerendezett. Testi szükségleteiket szándékosan képesek irányítani.

Lelkileg kiegyensúlyozottak, elfogadják a viselkedési normákat. Jól érzik magukat a csoportjukban, az óvodában, együttműködők társaikkal és a körülöttük levő felnőttekkel.

 

 

9. Az iskolakezdéshez szükséges feltételek

 

Gyermekeink többsége eléri az iskolai élethez szükséges feltételeket az óvodás kor befejezéséig.

A már említett rugalmas iskolakezdés is segít annak eldöntésében, hogy a gyermek hat, hét éves korában kezdje meg tanulmányait.

Az óvodai nevelésünk elősegíti a gyermekeket abban, hogy testileg, lelkileg és szociálisam érettek legyenek az iskolakezdésre.

Testi fejlettsége, saját alakváltozása, teherbíró képessége korának megfelelő, harmonikus, összerendezett mozgású, testi szükségleteit önállóan, szándékos irányítással tudja elvégezni.

Lelkileg kiegyensúlyozott, a személye körüli apróbb változásokat könnyebben elviseli, elemi ismeretei vannak önmagáról és környezetéről, a viselkedési szabályokat ismeri és betartja, figyelme, fegyelme korának megfelelő.

Szociálisan elfogadó, együttműködő, alkalmazkodó. A rá bízott feladatokat szívesen elvégzi, képes másokért is dolgozni, a képi gondolkodása átalakulóban van a kreatív gondolkodás felé

A szülőben tudatossá kell, hogy váljon az ötéves korú gyermek folyamatos óvodába járása kötelező, ahhoz, hogy ismeretei alkalmassá tegyék az iskolakezdéshez.

A sajátos nevelést igénylő gyermeket szakszerű, speciális, számukra szakembereket biztosító intézményekre kell bízni.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek az őket megillető, a fejlettségüknek megfelelő intézményekben kezdhetik meg az iskolai életüket.

 

 

 

 

A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységi formákban: 

 

Vers, mese, dramatikus játék: Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések. 

Ének, énekes játékok, zenehallgatás: mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene. 

Rajz, mintázás, kézi munka: Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngy-fűzés, agyagozás, korongozás, mézeskalácssütés, nemezelés. 

A külső világ tevékeny megismertetetése: Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. 

Mozgás, mozgásos játékok: Ügyességi és sportjátékok. Régi népi gyermekjátékok felelevenítése. 

 

Célunk:

 hogy az óvodai élet szokásrendszerébe beleszőjük a népi hagyományokat, elemeket, szokásokat, amelyeket népünk ezer év alatt összegyűjtött, s letisztult formában még ma is ébren tartja. A katolikus óvodában tudatosan kell törekedni arra, hogy a családi, a nemzeti ünnepeket, az egyházi év ünnepeit valódi tartalommal töltsük meg és tanítsuk meg a gyermeket – rajtuk keresztül pedig a családokat is – az ünneplésre. 

 

Feladatunk:

 ezen értékek továbbadása a gyermekek fejlettségi szintjének, érdeklődésének megfelelően. A jeles napok, ünnepek és egyéb szokások témája a mindennapi tevékenységek (éneklés, verselés-mesélés, rajzolás, mintázás, környezet, mozgás) alapjául szolgálnak.

 

Az óvodánkban is számtalan lehetőség van arra, hogy a népi kultúra gazdag világából válogassunk és változatos hangulat világával, szebbé tegyük az ünneplést (népdalok, népi mondókák, néptánc, népi gyermekjátékok, népviselet).

A hagyományok ápolása közben népi rigmusokkal, mondókákkal, versekkel, dalokkal, énekes és mozgásos játékokkal tesszük változatossá a tevékenységet. A különböző kézműves tevékenységek nincsenek szorosan időponthoz kötve, ezért az egész év folyamán a tanult technikákat folyamatosan gyakoroljuk (pl.: agyagozás, nemezelés, bőrözés, szövés, fonás, batikolás, gyöngyfűzés, vesszőzés).

A szülői együttműködésre nagyobb mértékben számíthatunk, ha betekintést kapnak az óvodai életbe, ezért olyan közös programokat szervezünk, tervezünk, ahol a gyermekeikkel együtt ők is tevékenyen részt tudnak venni. 

 

Pl.: 

játszódélután keretében - karácsonyi készülődés: szalma-, karácsonyfadíszek készítésével, mézeskalács sütés

húsvéti készülődés: tojásfestési technikák megismertetésével

gyermeknap: - vetélkedőkkel, kézműves-sarokkal, közös néptánccal, vásárral.

szüretelés, must készítés

 

 

Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

 

A természet változásaihoz kapcsolódó népi jóslásokat ismerjék meg. Közösen készített kalendáriumon kövessék a főbb jeles napokat (karácsony, farsang, húsvét). Érdeklődjenek a természet kincsei után, tudják megnevezni, díszítsenek vele, készítsenek termésbábokat. Süssenek mézeskalácsot, pogácsát. Ismerjenek népi hangszereket, szeressék a népzenét, táncoljanak egyszerűbb lépéseket. Élvezettel játsszanak dalos- és népi játékokat. Ismerjenek az ünnepekhez kapcsolódó dalokat, mondókákat, névcsúfolókat, rigmusokat. Ismerjenek népmeséket, és szívesen hallgassák azokat. Korcsoportjuknak megfelelően sajátítsák el az alapvető kézműves technikákat (szövés, fonás, agyagozás, nemezelés, bőrözés, stb.)

 

 

VIII. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

 

1. Esélyegyenlőség

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése. / az egyenlő bánásmódról, és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003 évi CXXV törvény előírásainak szellemében/. 

3 éves kortól kötelező felvenni a hátrányos helyzetű családok gyermekeit 

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeinek javítása 

együttnevelés, az integráció személyi és tárgyi feltételeinek javítása integrált nevelés módszertani adaptációja óvodákra.

Az esélyegyenlőség eredménye, ha az érintettek élni tudnak a lehetőségekkel, a kitűzött célok teljesülnek.

A fenntartó, és intézményünk kialakítja: 

 

a megkülönböztetés tilalmát

az egyenlő bánásmódot 

az emberi méltóság tiszteletben tartását 

a társadalmi szolidaritás kialakítását 

 

Az esélyegyenlőség realizálódásakor szükséges esélyegyenlőségi programot, stratégiai tervet készítenünk, melynek része egy részletes helyzetelemzés, az alapelvek, az elérendő célok garanciák, módszerek meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek felvázolása.

 

Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer kiépítésére.

Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. 

Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk (szakmai fejlesztés, támogatása esetén) a hátrányos helyzetű- és sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetére, és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekre. Elengedhetetlen olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányokat és előmozdítják a sikeres iskolakezdést. 

 

2. Gyermekvédelem az óvodában

 

A gyermek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 2.§ (3) bekezdése értelmében "A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani."

 

az esélyegyenlőtlenség óvodán belüli megszüntetése

az esélyegyenlőség biztosítása a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára

Célunk:

 a gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeinek megfelelően.

Feladatunk: 

feltárni a problémákat, hiányosságokat, kiszűrni a veszélyeztetett gyermekeket és a problémák megoldásában együttműködni a különböző szervezetekkel, kiemelten a Gyermekjóléti Szolgálattal.

A rászoruló családok gyermekeinek segítése, életkörülményeinek javítása a rendelkezésünkre álló támogatási elveknek megfelelően (étkezési támogatás).

 

A vezető feladata: 

Az óvodában folyó gyermekvédelmi munka figyelemmel kísérése és koordinálása.

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása.

A törvények és rendeletek naprakész ismerete és alkalmazása.

Az étkezési kedvezmények meghatározása- a törvény és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően- és dokumentálása. 

Azon szülők felszólítása írásban, (két alkalommal) akiknek hátrányos helyzetben levő gyermeke nem látogatja az óvodát. 

Továbbítani a megfelelő fórumok felé a problémás eseteket.

 

A gyermekvédelmi felelős feladata:

Az óvodás gyermekek családi helyzetének évenkénti felmérése, nyilvántartás vezetése.

Az óvodavezető tájékoztatása.

Szükség szerint környezettanulmány az óvónővel. 

Szükség szerint a családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.

Feltárjuk a hátrányos helyzet okait (alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje), és a veszélyeztetettség okait (a hátrányos helyzetnél felsoroltak halmozottan, valamint az elhanyagoló nevelés, gondozás, italozó szülők, megromlott családi kapcsolatok, brutalitás).

Felterjesztés segélyre anyagi gondokkal küzdő családok esetében.

 

 

 

„Hátrányos helyzetű gyermek: 

Az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.”

Okt. törv.121.§(1) 14.

 

 

 

A veszélyeztetettség:

„Amikor olyan sérülés következik be az egyébként teljesen ép és normális gyermek személyiségében, amelynek fel nem számolása helyrehozhatatlan törést jelent további fejlődésében”   

 

A veszélyeztetett gyermekekről feljegyzést küldünk a gyermekjóléti szolgálatnak, ahol szakemberek segítik a rászoruló családokat. 

Amennyiben az óvodapedagógus és az óvodai gyermekvédelmi megbízott nem tud kapcsolatot teremteni az érintett szülővel, úgy azonnal a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérjük.

Mindezeket a gyermekvédelmi feladatokat a titoktartási és az adatkezelési kötelezettségnek megfelelően végezzük.

 

 

A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítségének lehetőségei

 

A szociális helyzetet figyelembe véve étkezés-térítési segélyben részesítjük a rászoruló családok gyermekeit. Óvodánkban túlnyomórészt az anyagi okok a dominánsak, de kis számban előfordul a nevelési hiányosság 

Az óvodában kezdeményezhetünk ruha és játékgyűjtést.

Vannak olyan gyermekek, akik nevelési hiányosságokkal küzdenek. Az ilyen gyermekekkel való szeretetteljes, egyéni bánásmódra nagy hangsúlyt fektetünk. 

Érzelmi biztonságot nyújtó légkört alakítunk ki, melyben szeretetet, odafigyelést, gondoskodást, megfelelő nevelést kapnak és baráti kapcsolatokat alakíthatnak ki.

Testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésüket maximálisan elősegítjük az egyéni, felzárkóztató foglalkozásokkal, melyeket a fejlesztő pedagógussal és a logopédussal összehangoltan végzünk.

A gyermekek életkörülményeinek javítása érdekében felvesszük a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, szükség esetén a helyi jegyzővel. 

Sikerkritérium:

Ha csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Minden rászoruló gyermek időben megkapja a segítséget.

Ha a szülő bátran fordul problémáival a vezetőhöz és az óvónőhöz.

 

Személyiség és képességfejlesztés az óvodában

Az óvodai nevelés alapvető feladata az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, az iskolai életre való felkészítés. Az óvodai nevelés komplex folyamata kialakítja a gyermek tanulási  képességeit, és  személyiségét iskolakészültté teszi. Ha valami oknál fogva a várt fejlődés késik, vagy stagnál, a gyermek segítséget igényel.

Az óvodában két jól elkülöníthető területen folyik a fejlesztő munka. Az egyik terület a korrekció, a már kialakult problémákon próbál segíteni, a másik a prevenció, ami a megelőzést szolgálja.

 

 Az egyéni különbségek felismerése:

 

Első feladatunk, pontosan behatárolni a lemaradás területeit és mértékét. Ebben a munkában segítségünkre állnak különböző vizsgálati módszerek, melyek elsősorban nem a mérést, hanem a pontos megismerést szolgálják, (pl.: a DPT) melyet a bal- illetve kétkezes gyermekeknél alkalmazunk.

A fejlesztés az eredmények ismeretével kezdődhet csak el, minden gyermek esetében egyénre szabottan, egyéni szempontok alapján. 

Fontos megállapítanunk, hogy mely szintről kell elindulnunk, s milyen munkaforma lenne a legcélszerűbb.

Az óvodai fejlesztő munkához a fejlesztő programon kívül szükség van a gyermek életkori sajátosságainak ismeretére, a gyermeki személyiség nagyfokú figyelembevételére.

A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az óvodában maradt hetedik életévét betöltött gyermekeknél hangsúlyozottabban alkalmazzuk az egyéni eltérések fejlesztését. 

 

Az óvónők feladata:

 

A gyermek szociális családi hátterének ismerete

Környezettanulmány végzése

Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.

Ezen gyermekek differenciált fejlesztése 

 

A fejlesztőpedagógus feladata:

A hátrányos helyzetű gyermekek értelmi képességét felméri.

A feltárt, korrekcióra váró területekre fejlesztési tervet készít.

Kiemelten foglalkozik a rászoruló gyermekekkel.

Folyamatosan ellenőrzi és értékeli a fejlődés mértékét.

Szorosan együttműködik vezetővel és az óvónőkkel.

 

 

3. Migráns gyermekek nevelése

 

A nem magyar állampolgárságú gyermekeket megilleti az a jog, hogy az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség ideje alatt a magyar állampolgárokkal, azonos feltételekkel vehetik igénybe. 

 

A migráns gyerekek esetében a személyes kapcsolatoknak az átlagosnál nagyobb a jelentőségük. A pedagógusoknak az átlagosnál több időt kell fordítaniuk és a lehető legjobb technikákat kell alkalmazniuk a gyerekekkel és a szülőkkel való kommunikációra.

A kölcsönös bizalmon és elfogadáson alapuló kommunikáció segít a migrációs traumák oldásában, a pozitív jövőkép kialakulásában.

Az óvoda és a szülők közötti egészséges partnerkapcsolat kialakítása ösztönzően hathat az egyébként hátránnyal induló gyerekek óvodai teljesítményére.

 

Az eltérő szokások és viselkedési módok elfogadtatása, értékként való be-mutatása szükséges a gyerekek számára. 

 

A pedagógusok felkészülése a szülőkkel és a gyerekkel való  kapcsolatfelvétellel kezdődik, de előbb-utóbb a gyerek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat is össze kell gyűjteniük, szükség esetén utána kell olvasniuk.

 

Amennyiben óvodánkba ilyen gyermek jelentkezik, úgy szeretettel fogadjuk közösségünkbe és a helyi nevelési koncepciónknak megfelelő bánásmódban részesítjük.

A kognitív képességek fejlesztésére fokozott hangsúlyt fektetünk, szükség szerint bevonva a szakszolgálat munkatársait.

 

 

 

 

 

 

IX. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK 

 

 

 

A 11/ 1994-es törvényi rendelkezés értelmében, a kötelező minimális eszköznek megfelelően szinte teljes egészében megvalósult a nevelő oktató munkát segítő játékok és egyéb eszközök beszerzése.

 

Területenként szükséges játékok, játékeszközök, gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelően folyamatosan pótoljuk:

 

testi neveléshez, mozgáskultúra kielégítéséhez: kerékpárok, rollerek 

mese-vers, dramatizáláshoz: mesekazetták, filmek,fejdíszek, bábok, jelmezek

ének-zene, zenehallgatáshoz: zenehallgatási anyag (kazetták, CD lemezek, hangszerek)

rajz, kézimunkához: - különböző alapanyagok (festékek, agyag, szalma, papíráru stb.)

környezet-megismeréséhez: szemléltető eszközök (földgömbök, térképek, stb.), természetfilmek, ismeretterjesztő könyvek, nagyítók

 

Mindezek beszerzését fokozatosan kívánjuk megvalósítani, figyelembe vesszük az óvoda mindenkori gazdasági helyzetét, ezért az éves költségvetésünk tervezésénél, mindig reálisan emelkedő rendszert jelölünk. 

Gondolnunk kell minden évben az elöregedett, elhasználódott, tönkrement eszközök pótlására is. Ilyenek a játékok, a játéktartó kosarak, székek, asztalok, szőnyegek, függönyök és még sok más tárgyi eszköz. Udvari játszóeszközöket folyamatosan pótoljuk.

 

 Helyiségek:

3 csoportszoba (Nap, Hold, Csillag)

Csoportonként egy mosdó

gyermeköltöző

Tornaszoba 

Játszóudvar

Óvodavezetői iroda

Gazdasági vezetői iroda

 

 

Kiszolgáló helyiségek:

 

Felnőtt öltöző

Melegítő konyha

Felnőtt mosdó

Teakonyha

Raktár-szertár

Mosogató

 

 

X. JELES NAPOK – ÜNNEPEK - PROGRAMOK

 

Őszi időszak

Nyitó nevelői értekezlet

Nyitó szülői értekezlet

Veni Sancte

Szüret

Szülői közösség megbeszélés 

Szülői délután, must készítés 

Szüreti felvonulás 

Szent Mihály nap-templombúcsú 

Állatok Világnapja

Nemzeti ünnepünk

Mindenszentek, halottak napja

Nevelésnélküli munkanap

Márton nap

Erzsébet nap

Adventi időszak

 

Adventi lelkigyakorlat szülőknek

Adventi vásár

Mikulás, Szent Miklós ünnepe

Mézeskalács sütés szülőkkel

Luca nap

Karácsonyi műsor

Gyermek karácsony

Téli szünet

Téli időszak

 

Óvodánk névadójának, Laura Vicunának ünnepe-jan.22.

Költészet napja

Don Bosco ünnepe-jan.31.

Fogadóórák megtartása

Medveparki kirándulás 

Tanító nénik meghívása 

Farsangi időszak

Farsangi időszak, farsangi mulatság az oviban

Cirkusz látogatás

Kiszebáb égetés

 

Tavaszi időszak

Nagyböjt kezdete, Hamvazószerda

Nemzeti ünnep-márc. 15.

Édesapák napja- márc.19.

Víz napja- márc.22.

Szülői értekezlet

Nevelés nélküli munkanap 

Húsvéti vásár

Nyílt nap – Húsvéti tojásfestés szülőkkel együtt

Húsvét

Föld napja-ápr.22.

 

Anyák napja

Évzáró

Pünkösdi Időszak

Gyereknap

Egyházközségi családi nap

Bátorságpróba- június

Év végi kirándulás szülőkkel

Nevelés nélküli munkanap

Évzáró nevelői értekezlet

Szent László hét 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Joomla 3.0 Templates - by Joomlage.com